A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A belföldi vasúti kisáru-fuvarozást a MÁV Rt. többségi tulajdonában lévő MM Cargo Kft. végzi. | Átadják az M0-s körgyűrű északi szektorának az új és a régi 2-es főút közötti 2,5 km-es szakaszát. A beruházás értéke: 15,5 milliárd Ft. | A fővárosi közgyűlés szabályozza a taxidrosztok használatát. A jövő évtől 2500-ra növelik a taxiállomások számát. | Befejezik a Felsőzsolca–Forró-Encs közötti vasútvonalon pályarehabilitációs munkálatokat. A beruházás 1,4 milliárd Ft-ba kerül. | A MÁV a budapest–hegyeshalmi vasúti fővonalon az egységes európai vonatbefolyásoló rendszert kísérletként üzemelteti. A rendszer alkalmazásának célja: bekapcsolódni az európai nagy sebességű vasúti hálózatba. | Elkészül a bajai Duna-híd rekonstrukciója. A 3,8 milliárd Ft-os beruházás eredményeként a hídon a közúti forgalom függetlenedik a vasúttól. Megszűnik az 5 km/óra sebességkorlátozás, a vasúti menetidő 18 percre csökken Baja és Bátaszék között. | Átadják az utazóközönségnek a székesfehérvári pályaudvar 230 millió forintért felújított utastereit és utaskiszolgáló létesítményeit. | Rendeletet adnak ki a közlekedési szakértők működésének engedélyezéséről. | Szombathelyről útnak indítják az első közvetlen konténervonatot Rotterdam irányába. | Megnyitják az utazóközönség előtt a korszerűsített Déli pályaudvart. Az átépítési és felújítási munkák 550 millió forintba kerültek. |