A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A kormány eldönti, javasolja a parlamentnek, hogy a központi költségvetés vállalja át a MÁV 35,9 milliárd forintos adósságát. Az állami kezességvállalással felvett hitelek mögött egyrészt olyan járműbeszerzések vannak, amelyek közvetlenül szolgálják a lakosságot, másrészt olyan fejlesztéseket finanszíroznak velük, amelyek az állami tulajdonban lévő infrastruktúra javítására, bővítésére hivatottak. | A Malév járatot indít Dublinba – tudósít a Népszabadság. | Megkezdődik az Újszász–Szolnok vasúti vonalszakasz korszerűsítése. | A Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal Pétfürdő állomás és Öskü megállóhely közötti 3,2 kilométeres szakaszon pályakorrekciót hajtanak végre. | Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged vonalon ünnepélyes keretek között átadták a mellékvonali rádiós forgalomirányító rendszert, amely lehetővé teszi a kezelői munkakörök megszüntetését. A beruházás költsége 580 millió Ft. | A rijekai kikötő közös üzemeltetésére és felújítására magyar–horvát vegyesvállalat alakul. A Ganz Rijeka Port Rt. többségi magyar tulajdonban van. | Magyar–horvát vasúti és kikötői árufuvarozási megállapodást írnak alá. | Aláírják az Esztergom–Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló kormányközi egyezményt. | Magyar–szlovén vasúti árufuvarozási megállapodást írnak alá. Magyarországról Koper kikötőjébe irányuló gabonaszállításhoz a szlovén vasutak 300 speciális kocsit bocsát rendelkezésre. | A japán Dento Székesfehérvárott felavatja járműalkatrész-gyárát. |