A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az Adtranz MÁV Dunakeszi Kft. és az Osztrák Szövetségi Vasutak 5,5 milliárd Ft értékű, 20 db vasúti kocsi gyártásáról szóló szerződést ír alá. | A Malév hetente háromszor új járatot indít Zágrábba. | Európa második legnagyobb autóbuszgyártója, az Iris Bus és az Ikarus Rt. közös vállalatot hoz létre Ikarus Bus néven. Az új társaság alaptőkéje 26 millió dollár. | Átadják a bajai Ro-Ro teherkikötő első egységét. A kikötőben heti három alkalommal 60-70 kamion ki- és berakását oldhatják meg. A beruházás értéke: 788 millió Ft. | Minden gépjárműtulajdonos-váltást meg kell előznie a gépjármű eredetvizsgálatának. Eredetvizsgálatot öt cég 300 helyen végez az országban. A kötelező eredetvizsgálat ára: 3–32 ezer forint. A cél: a lopott gépjárművek adásvételének kiszűrése. | Újra átszállás nélkül utazhatnak a Szeged–Szabadka között az utasok. | Ismét közlekedik az Avala és Belgrád nemzetközi gyorsvonat Bécs–Budapest–Belgrád között. | Feloldják a jugoszláv háború miatt elrendelt légtérhasználati korlátozásokat. Magyarország délnyugati része felett is átrepülhetnek a polgári repülőgépek. | Szeged belvárosában új vasúti menetjegyiroda nyílik. | Magyar–szlovák közúti, árufuvarozási és személyszállítási egyezményt írnak alá. |