A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a forgalomnak a 7-es főút Balatonszárszó–Balatonfenyves közötti felújított szakaszát. | A MÁV szerződést köt a Zalahidak konzorciummal a magyar–szlovén vasúti összeköttetés megteremtéséhez szükséges völgyhidak felépítéséről. | A Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. jegyválasztéka átszállójeggyel és két hónapos diákbérlettel bővül. Az egyszeri átszállásra jogosító átszállójegy ára 160 Ft. | Emelkednek a személygépkocsik autópályadíjai Hegyeshalom–Győr között, valamint az M5-ös autópályán. Budapest–Kecskemét között 1250 Ft helyett 1350 Ft-ot kell fizetni. | A gazdát cserélő használt gépjárműveket új okmányokkal látják el. | Taxit csak taxisigazolvány birtokában lehet vezetni. | A kormány döntése szerint a jövőben is ingyen utazhatnak a 65. év feletti magyar állampolgárok a vasút másodosztályán, a távolságiautóbusz-közlekedésben, a Budapesti Közlekedési Vállalat HÉV-vonalain, valamint a helyi közlekedésben. | „Becslések szerint hazánkban csaknem ötezer kisebb-nagyobb vitorlás hajó szeli tavainkat és a tulajdonosaik kilencven százaléka kora nyáron a Balatonnál ereszti vízre árbocosát. Néhány száz tehetősebb hazánkfia ma már az Adria partján tartja méregdrága jachtját…” – írja a Magyar Nemzet. | A főváros megnyeri az ún. metrópert. Az államnak nem állt jogában egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondani a szerződést. | Átadják a Lánchíd 150. születésnapja alkalmából a híd új díszkivilágítását. |