A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják az M0-s körgyűrűnek az M3-as autópálya és az új 2-es főút közötti 3,5 km-es szakaszát. A beruházás költsége: 9,6 milliárd Ft. | Átadják a Keszthely–Kis-Balaton közötti kerékpárutat, amely első, elkészült szakasza a Kis-Balatont övező 140 km-es kerékpáros úthálózatnak. | A Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítéli a január 4–8. közötti vasúti sztrájkot. | Szigorodnak a nemzetközi forgalomban közlekedő autóbuszokra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások. | Hetente négyszer közvetlen légi járatot indít Budapest–Riga között a lett nemzeti légitársaság, az Air Baétic. | Badacsonyban a viharos idő miatt egy vasúti pályára dőlt fának ütközik a Budapestre tartó gyorsvonat. 5 sebesült. | Elkészül a székesfehérvári kombiterminál. | Szekszárdon átadják a várost elkerülő, tehermentesítő utat. | Életbe lép a MÁV Rt. új vasúti menetrendje. Bővül az InterCity-szolgáltatás, újabb településeket kapcsolnak be az InterCitykhez csatlakozó InterPici-hálózatba. Az új menetrendben 20 sínbusszal 12 viszonylatban 25 pár InterPici-járat közlekedik. Új InterPici-összeköttetést alakítanak ki Nyíregyháza–Vásárosnamény, Debrecen–Nyírábrány–Nagyvárad, Debrecen–Hajdúdorog–Hajdúnánás, Szeged–Békéscsaba–Gyula, valamint Sárbogárd–Szekszárd–Baja között. | Elkészül a Nyíregyháza–Vásárosnamény közti vasútvonal korszerűsítése. |