A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Varsóban ülésezik az Közlekedési Miniszterek Európa Konferenciája. | A Magyar Fejlesztési Bank által megépítendő állami autópálya-társaság veszi majd fel és fizeti vissza a 10 éves gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program megvalósításához szükséges hiteleket – írja a Népszabadság. | Maximált áron fuvarozza a Főtaxi a főpályaudvaroknál beszállókat. Az Utasellátóval kötött szerződés értelmében az InterCity-járatok utasai már a vonaton megrendelhetik a taxit. | Ferihegyre megérkezik az első amerikai légi utántöltő tankergép. | Ünnepélyesen elhelyezik a magyar–szlovén vasútvonal alapkövét Bajánsenye–Hódos határszakaszon. A magyar–szlovén vasútvonal része az 1994. évi krétai Páneurópai Közlekedési Konferencián 5. számú korridorként meghatározott nemzetközi vasúti közlekedési folyosónak, amely a Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Ungvár–Lvov útvonalat foglalja magában. | Rendeletben szabályozzák az állatok szállítását. | Autóbuszok összeszerelésére közös vállalatot hoz létre Brassóban a magyar Ikarus Rt. és a román SA teherautógyár. | A kormány elfogadja a 10 éves autópálya-fejlesztési program azon változatát, melyben szerepel az M6-os gyorsforgalmi út Szekszárdon keresztül a horvát határig való kiépítésének lehetősége. | Magyar–görög közlekedési megállapodást írnak alá. A Malév heti hét járat helyett hetente 10 járatot indíthat Thesszalonikibe. Magyarország kétezer tranzitengedélyt biztosít a görög fuvarozóknak. | A Szerbiát ért NATO-légicsapások miatt módosulnak a fuvarszállítási tranzitútvonalak. Mivel a Dunába robbantott hidak megbénítják a Jugoszlávián át vezető hajózást, a MÁV-nak kell az orosz vasércet Záhonyból Budapest szabad kikötőbe szállítani. Megérkezik az első vasérccel rakott vonat Soroksárra. |