A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A kormány beleegyezik, hogy a NATO a Ferihegy 1. repülőteret is igénybe vehesse. | A kormány döntése értelmében 2001-ig át kell adni az M3-as autópálya Füzesabony–Polgár közötti szakaszát, az M7-es felújított szakaszát és a szekszárdi Duna-hidat. A 600 milliárd Ft-os autópályaprogram keretében 140 km autópálya és 577 km gyorsforgalmi út épül 10 év alatt. | Megkezdődik a Nyugati pályaudvar első hat vágányának lefedése. | Záhonyban elkezdődik a vasúti átrakókörzet rekonstrukciójának első üteme. A beruházás 3 milliárd Ft-ba kerül. Ebből 1,2 milliárdot az Európai Unió Phare-programja biztosít. Az Európai Unió első esetben támogat Magyarországon komplett vasúti beruházást. | Szentpéterfán felavatják az osztrák–magyar határon átnyúló kerékpárút magyarországi 40 km-es szakaszát. A beruházás értéke: 140 millió Ft. | A Mahart 1 milliárd Ft fuvardíj kiesésre számít a jugoszláviai háború miatti al-dunai folyami szállítások elmaradása miatt – írja a Magyar Hírlap. | Életbe lép a MÁV Rt. környezetvédelmi utasítása, melynek értelmében minden szolgálati főnökségen környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. | Debrecen egy török befektetőnek eladja a város repülőterét. | A kormány megtárgyalja a 10 éves útépítési koncepciót. | A budapesti 4-es metró ügyében első fokon pert nyer a főváros az állammal szemben. |