A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Átlagosan 10%-kal emelkedik a repülőgépjegyek ára. Megkezdi működését a Metró Biztonsági Szolgálat. Megszűnik az ólmozott benzin forgalmazása Magyarországon. A benzinkutak csak ólmozatlan 91-es, 95-ös, 98-as motorbenzint árusítanak. Az intézkedés mintegy 500 ezer személyautót érint. A számítások szerint évente 80 tonna ólom nem kerül a levegőbe. Fél évszázados szünet után ismét gyárt autóbuszokat a Rába Rt. Hetente kétszer Szarajevóba járatot indít a Malév. Magyar vasúti kocsik nem lépnek jugoszláv területre. A jugoszláv szerelvények, saját személyzetükkel Szabadka és Röszke között, a magyar szerelvények, MÁV-személyzettel Szeged és Röszke között ingáznak. Így az utasok átszállással érik el célállomásukat. Röszke és Horgos között a teherforgalom szünetel. A 98-as benzin ára 179,90, a 95-ös 175,90, a 91-es 167,90 forint. Debrecenben a MÁV Járműjavító Kft. 550 kéttengelyes, eltolható, alumínium oldalfalú teherkocsi gyártásáról szerződést köt az ABB Daimler Benz Transportation GmbH-val. A megrendelés értéke 2,5 milliárd forint. A 100 ezredik Magyarországon gyártott Suzuki Swiftet átadták a tulajdonosának – írja a Népszabadság. A Magyar Suzuki Rt. 16 milliárd forintos beruházást hajt végre és felkészül a Suzuki–General Motors együttműködésében készülő új kisautó sorozatgyártására. A Jugoszlávia elleni légi csapásban részt vevő NATO-repülők használhatják Magyarország légterét és repülőtereit. |