A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Drágul a fővárosban a parkolás. A legmagasabb tarifát (240 Ft/óra) a budai vár területén kell fizetni. | Benzinvámot kell fizetni azoknak az autósoknak, akik 24 óra alatt egynél több alkalommal lépik át az országhatárt Románia, Jugoszlávia és Ukrajna irányából. Az intézkedés célja az üzemanyag-nyerészkedés megakadályozása. | Rendeletben szabályozzák az útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódó feladatokat. A célelőirányzatok folyó bevételeinek legfeljebb 1%-át kerékpárutak építésére kell fordítani. A belföldi gépjárműadó-bevétel legfeljebb 25%-a a helyi közúthálózat országos közutakhoz csatlakozó, tehermentesítő részeinek, járdáknak, településeket összekötő, ill. bekötőutak építésére használható fel. | A Fővárosi Bíróság jogszerűnek ítéli az 1998. december 22-i vasutassztrájkot. → június 9. | A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt.-t az osztrák állam megbízza a Sopron–Deutschkreitz közötti 10,1 kilométer hosszú, egyvágányú osztrák vasúti pályaszakasz villamosításával és pályafelújításával. | Tarpa–Beregsurány–Vásárosnamény–Nyíregyháza között gyorsjárati autóbusz közlekedik, mely közvetlen csatlakozást teremt két, Nyíregyháza–Budapest között közlekedő InterCity-vonathoz. Ezzel Szabolcs–Szatmár megye valamennyi városából egy nap alatt meg lehet járni a fővárost oda-vissza. | Megváltoztak a diákigazolványokhoz kapcsolódó utazási kedvezmények. A korábbi 50% helyett a gyermekek 4–14 éves korig, illetve a nappali és az esti tagozatos diákok 65,7%-os mérséklésű menetjegyet válthatnak. | A MÁV Rt. és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. megfigyelő tagja az Európai Vasutak Szövetségének. | Bejelentik, hogy az Audi motorfejlesztő központot létesít Győrben. A beruházás értéke 90 millió márka. | Megalakul az „M8 kerekasztal”. Cél: az M8-as autópálya és a dunaújvárosi Duna-híd megépítésének gyorsítása. |