Felsőgalla, 1926. augusztus 16.

Apjaiszapmester, majd  bányász volt. 1944-ben gimnáziumát a háború miatt bezárták, októbertől a tatabányai VI-os aknában helyezkedett el, mint szállító csillés. 1945. februárban leventeként Ausztriában szovjet hadifogságba került, 1945 szeptemberében Romániából tért haza. 1945-ben  Újpesten leérettségizett, a következő évben a bánya központi irodán bérelszámoló lett, 1946 és 1950 között bányamérnöki tanulmányokat folytatott. 1951-től 1953-ig a tatabányai IX-es, majd a XII-es aknán üzemvezető-helyettes, majd a VII-es aknán üzemvezető mérnök volt. Tagja volt a Magyar Dolgozók Pártjának, 1953-ben a párt Komárom megyei bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője, 1954-től a pártbizottság titkára. 1956-ban az MDP Somogy megyei első titkára. 1957-től 1974-ig az Oroszlányi Szénbányák igazgatója, 1981-1982-ben a Szébányászati Koordinációs Központ elnökeként dolgozott. 1983-ban a Bányászati Egyesület elnöke volt.