Szikszó, 1896. március 1. – Miskolc, 1965. február 10.

Értelmiségi családból származott, apja tiszteletbeli főszolgabíró volt. Az első világháborúban katona. A háború után a Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát. Szikszói járási szolgabíróként kezdte pályáját, de hamarosan otthagyta a közigazgatást, és a család birtokán gazdálkodott 1945-ig. A húszas évek elején a Nagyatádi-féle kisgazdapárt szervezésében vett részt, de később visszavonult a politikai élettől. 1931-ben csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, átvette a Borsod vármegyei szervezkedés irányítását. 1931-ben és 1935-ben ő vezette a párt választási kampányát. 1939-től a párt Borsod-Gömör-Kishont vármegyei listáján országgyűlési képviselő lett. Ez időben az FKGP Borsod vármegyei szervezetének elnöke. 1943-ben azonban kilépett a kisgazdapártból, s ha nem is csatlakozott a Magyar Élet Pártjához, de a kormánypárttal szorosan együttműködött. Miskolc felszabadítása után ismét a kisgazdapártban tűnt fel. 1944. december 17-én beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Tagja lett a Miskolci Nemzeti Bizottságnak. 1945. január 29-én bekerült a miskolci, majd április 3-án a Borsod vármegyei törvényhatósági bizottságba. 1945 tavaszán az FKGP felső vezetése a háború alatti magatartása miatt lemondatta ideiglenes nemzetgyűlésbeli tagságáról. A politikai közéletben később már nem vett részt.