(Szent) Gellért csanádi püspököt és társait a pesti révnél Vata lázadó pogányai megölik. A püspököt a pogányok a Kelen-hegyre (mai Gellért-hegy) vitték, kocsiba ültetve letaszították, átdöfték és meg is kövezték. (→ 1053 folyamán) Szent Gellért nagyobbik legen­dája a püspök életének utolsó napját ­le­írva kocsi használatáról tudósít: „Szent Gellért […], minthogy alacsony termetű volt, és mert Isten szolgálatában minden erejét teljesen kimerítette, kocsin vitette ­magát.” A magyarok a honfoglalás idején is már bizonyosan használtak állatokkal vontatott kerekes járműveket, s ezért ­feltehetően voltak erre szakosodott ­mestereik is. Erre utalnak az összehasonlító nyelvtörténeti vizsgálatok adatai: a magyar szekér alkatrész elnevezések legrégibb rétege (pl. küllő, tengely, szárny, kerék, oldal, talp, agy szavaink) a ­hon­foglalás előtti időkben gyökerezik.