Kiadják I. (Szent) László ún. III. törvénykönyvét. A törvény ma ismert szövege – általános vélemény szerint – legalább két, különböző időben meghozott ­törvény­csoportot olvaszt egybe (1–15. és 16–29.), abban azonban eltérnek a vélemények, hogy ezek mindegyike I. (Szent) László nevéhez kapcsolható-e. (→ 1083 után) Egy álláspont szerint az 1–15. cikkelyek 1077 előtt, Salamon uralkodása (1063–­1074) idején, míg a 16–29. cikkelyek 1077 után keletkeztek. Más vélemény szerint mindkét törvénycsoport I. (Szent) László uralkodásához köthető: az első tizenöt cikkely közvetlenül trónralépését ­köve­tően, míg a többi valamikor 1083 után született meg. A törvénycikkek az előző évtizedek politikai zűrzavaraiban megbomlott jogrend helyreállítása érdekében főként a tolvajlás különféle eseteinek büntetésével (1., 4–12., 17–19.) és az ­uraiktól elszökött és kóborló szolgák és más javak helyzetének rendezésével (2., 13–14., 20–21., 29.) foglalkoznak, emellett szabályozzák a nádor és a megyei ­bírák bíráskodását (3., 16., 22–27.), büntetik a királyi döntéseknek nem ­enge­delmeskedőket (15.), és rendelkeznek a királyi futárokról (29.).