Nána veszprémi püspök felszenteli az Atyusz nemzetség almádi monostorát, és királyi parancsra kiállítja az apátság ­bir­tokait, valamint egyházi felszereléseit is felsoroló alapítólevelét. A monostor közel húsz praedium egészének vagy részé­nek birtokába jutott a felszenteléskor. Az oklevél szerint az almádi egyház ­birto­kában Szőlős helyen két szőlő volt két szőlőművelővel. Az almádi monostor Fonyódnál 12 halászt, a Dunán pedig halászóhelyet (korabeli magyar nevén tanyát) nyert el. A monostor apátja szűcsöknek, kenyérsütőknek, harangozóknak, szakácsoknak, kővágóknak parancsolt. Az ­alapítólevél a két Páka faluban mézzel és viasszal adózó hospeseket is említ. (A hospesek más földesúr birtokán ­meg­települő, de szabadságukat megtartó, ­eredetileg külföldi vendégtelepes parasztok, akik kezdetben főleg királyi birtokon telepednek le.) Az almádi monostort Atyusz a következőkkel szerelte fel: miseruhák, stólák, oltárterítők, közönséges és aranyozott kéztörlők, aranykeresztek, ezüst- és aranyozott zászlók, serlegek, gyertyatartók, korsó, aranyozott, ezüstből, illetve rézből készült füstölőedények, függönyök, gyolcsok, leplek és szőnyegek. (A két példányban készült alapítólevelet a monostorban, illetve a veszprémi püspöki székesegyházban helyezték el.)