Idríszi szicíliai arab geográfus befejezi földrajzi munkáját, melyben – valószínűleg itáliai kereskedők beszámolói alapján – megemlékezik a fontosabb magyarországi utakról és településekről is: [Magyarország] hosszú és széles ország, művelt földjei egymást érik. Sok városa van és mindenféle gazdagsággal bír. [...] ­Leg­híresebb városa [Esztergom,] ez [Magyarország] fő városa, ennek a legnagyobb a ­kiterjedése, a legtöbb épülettel, a legtöbb ­lakossal és a legáltalánosabb jóléttel bír. Itt van a királyi palota és [Magyarország] királyainak kormányzóhelye. [...] [Bács] híres város, amelyet a többi nagyváros mellett tartanak számon. Itt piacok, kereskedések, iparosok és görög tudósok találhatók. Gazdaságaik és művelt földjeik vannak. A búza pedig igen olcsó, mert bőségben van náluk. [Bács] városától [Keve] városáig hatvan mérföld van kelet felé. [Keve] városa nagy, virágzó város a [Duna] folyón, piacokkal és kézműiparral.” (Elter István fordítása.)