IV. István betör Magyarországra, miközben Horvátország és Dalmácia tényleges birtokbavétele érdekében I. Mánuel bizánci császár seregével Bácsig nyomul. (A császár kíséretében tartózkodik Béla herceg, III. István magyar király öccse is.) III. István, seregében osztrák, halicsi és cseh segédcsapatokkal, a császár ellen vonul, ám összecsapásra nem kerül sor, mert II. Vladiszláv cseh ­király békét közvetít a magyar és a bizánci uralkodó között. Ennek értelmében III. István újra átengedi Horvátországot és Dalmáciát a Bizánci Birodalomnak, I. Mánuel pedig ismét lemond IV. István ­támogatásáról. (A visszavonuló császár Szent Prokop 1072 óta a szávaszentdemeteri monostorban őrzött ereklyéit magával viszi Nišbe.) IV. István nem tér vissza a császárral Bizáncba, hanem a bizánci megszállás alatt maradt Szerémségben rendezkedik be, ahol Zimony vára a székhelye.