III. Béla összeíratja jövedelmeit. (Az összeírás egy 15. századi párizsi kódexben ­maradt fenn: föltehetően III. Béla második házasságával összefüggésben készült. Más vélemény a király fia, Imre 1196. évi házasságának előkészületeihez kapcsolja létrejöttét.) A jegyzék leírja, hogy mely országokban uralkodik a magyar király, milyen az ország egyházi szervezete, ­mekkora az egyes püspökségek bevétele, továbbá részletezi a királyi jövedelmeket: „Magyarország királyának pénze jövedelméből évente hatvanezer márkája van. Ugyancsak neki sójából tizenhatezer márkája van. Ugyancsak neki a vámok, a révek, a piacok vagy a vásárok után, amelyek mind az övéi, harmincezer márkája van. Ugyancsak neki a király Erdélyben élő idegen telepeseitől tizenötezer márkája van. Ugyancsak a király az őt megillető [két]harmad rész címén hetvenkét ispánjától évi jövedelemként huszonötezer márkát élvez. Ugyancsak neki Szlavónia ­hercegétől évente tízezer márkája van. A ­hetvenkét ispán mindegyike évenként egy ­alkalommal ellátja Magyarország királyát, és mielőtt felkelne az asztaltól, legkevesebb száz márka ajándékot ad, de van, aki közülük ezer márkát is. Ebből magának a királynak a pénzösszegét legalább tízezer márkára lehet becsülni. És ezek mellett nagy adományt kapnak mind a királyné, mind a ­királyfiak is ezüstben, selyemkelmében és ­lovakban. És mindezek mellett a föld népe teljesen ellátja élelemmel a királyt.” (Kristó Gyula és Makk Ferenc fordítása.)