A pozsonyi nemzeti zsinat nem szavazta meg a királytól kívánt pénzalap létesítését arra a célra, hogy abból a kiválóbb képességű papokat a bécsi Augusztineumban neveljék. Indoklásul azt hozta föl, hogy az ott töltött idő alatt a fiatal papok megszokják a nagyvárosi életet, szórakozásokat, s ha vidéki szolgálatba kerülnek, elégedetlenkednek. – A szerzetesrendekkel kapcsolatos kérdésekben a zsinat kimondta: határozatai csak a pápa jóváhagyásával érvényesek; a rendek szabad érintkezése a külföldön, főleg Rómában élő generálisaikkal továbbra is tilos, a bencések, a ciszterciek és a premontreiek új szabályzatot kapnak; megszüntette a tanító rendeknek kórusokban való zsolozmázási kötelezettségét; kimondta, hogy az irgalmas rend magyar házai királyi engedéllyel kiválhatnak az osztrák provinciából és önálló magyar tartományt alkothatnak; kérik a királyt, hogy telepítse vissza a Jézus Társaságát Magyarországra. – Elfogadták a teológiai tanulmányok rendszerét. – A zsinat megerősítette az átdolgozott egyházbíráskodási elaborátumot.