A császár rendeletben helyezett hatályon kívül minden korábbi nyíltparancsot, császári és miniszteri rendeletet, megszüntette az ezek folytán előállt viszonyokat, s elrendelte, hogy az állam és az egyház viszonyának egyes kérdései „az érdekek kölcsönös kímélete mellett, higgadt megfontolás után, alkotmányos úton rendeztessenek”.