Az erdélyi róm. kath. Státus I. közgyűlése megállapította a Státus szervezetét. Éles ellentét mutatkozott br. Fogarassy Mihály erdélyi püspök és a Státus liberális világi képviselői között. A szervezeti szabályzat szerint a státusgyűlés egyházi és világi tagokból áll, akiknek 1/3-a egyházi, 2/3-a világi. Jog szerint helyet kapnak benne a gyulafehérvári székeskáptalan tagjai, a papnevelő intézetek tanárai, a patrónusok, dignitáriusok, a városok és vármegyék katolikus vallású polgármesterei, illetve alispánjai, a kolozsvári tudományegyetem katolikus vallású tanárai, egyes katolikus intézmények (gimnázium, internátus, árvaház stb.) igazgatói. Az espereskerületek egy-egy papi és két-két világi képviselőt választanak. A 3000 és 5000 lelket meghaladó egyházközségek külön egy, ill. két képviselőt küldhetnek a státusgyűlésre. A kolozsvári belvárosi egyházközség három képviselő küldésére jogosult. → 1873. május 12–13.