A pesti vármegyeháza üléstermében a magyar és erdélyi izraeliták képviselőinek egyetemes gyűlése a magyar zsidóság helyzetéről tanácskozott. A képviselők megállapították a hitközség új szervezetét, és szabályozták a felekezeti iskolák működését. (Fő feladata lett volna a felekezet egyházzá való szervezése. A választási szabályzatot azonban többen nem fogadták el, s az izraeliták három részre szakadtak: 1. neológ vagy kongresszusi irányzatra, amely a szabályzatot elfogadta; 2. az ortodox vagy talmud zsidókra, akik a kongresszusi határozatot nem fogadták el; 3. a status quo ante, azaz a szervezeten kívül maradókra.) Az egyetemes gyűlés elhatározta, hogy az országos izraelita iskolaalapból egy önálló rabbiképző intézetet állíttatnak fel. → 1869. február 16., június 14., 1871. október 22., 1927. október 24.