A Romániához csatolt terület lakosságának vallási megoszlása az 1910. évi magyar népszámlálás, illetve az 1919-re és 1926/27-re vonatkozó román számítások szerint: 1910-ben az 5 242 024 főből 1803 257 ortodox, 1 243 275 görög szertartású katolikus, 980 808 latin szertartású katolikus, 695 931 református, 262 994 evangélikus, 182 294 izraelita, 68 759 unitárius, 4706 egyéb. 1919-ben az 5 208 345 főből 1 815 854 ortodox, 1 274 935 görög szertartású katolikus, 910 601 latin szertartású katolikus, 689 669 református, 266 191 evangélikus, 170 943 izraelita, 67 374 unitárius, 12 778 egyéb. 1926/27-ben az 5 696 465 főből 2 086 097 ortodox [görögkeleti], 1,336 millió görög szertartású katolikus, 972 924 latin szertartású katolikus, 730 034 református, 297 565 evangélikus, 203 191 izraelita, 70 654 unitárius, egyéb: ismeretlen. — Az unitáriusok 115 gyülekezetéből 111-et veszítettek el, a reformátusok 2073 gyülekezetükből 1012-t. A 2 621 329 református egyháztagból 1632 852 maradt az országban; az 1 340 143 evangélikus lutheránusból 485 219. Az evangélikusok 770 anyaegyházából 484, többnyire német és szlovák anyanyelvű élt tovább az utódállamokban. A kisebb protestáns közösségek mintegy 17 ezer tagjából 8000 maradt Magyarországon.)