Kihirdették az 1926:XXII. törvénycikket Az országgyűlés felsőházáról. 4. §. B: az egyházi személyek közül méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartama alatt tagja a felsőháznak:1. a javadalmukba beiktatott latin és görög szertartású római katolikus egyháznagyok, mégpedig Magyarország hercegprímása, a kalocsai és egri érsek,a csanádi, győri, hajdúdorogi, pécsi, székesfehérvári, szombathelyi, váci és veszprémi megyéspüspökök, a pannonhalmi főapát, a hazai két premontrei rend főnökei (jászói és csornai), a zirci apát, a kegyes tanítórend magyar főnöke és a székesfőkáptalanok nagyprépostjai (esztergomi, kalocsai és egri); 2. a református hitvallású egyház hivatalban legidősebb három püspöke és három főgondnoka; 3. az ágostai hitvallású evangélikus egyház hivatalban legidősebb két püspöke, továbbá egyetemes felügyelője és hivatalban legidősebb kerületi felügyelője; 4. az unitárius egyház hivatalban idősb egyik elnöke; 5. a budai ortodox püspök; 6. az izraelita vallásfelekezet képviseletére az izraelita hitközségek által életfogytiglan választott két lelkész (rabbi). 5. §: a 4. §-ban nem említett olyan polgári vagy egyházi méltóság, hivatal feléledése esetében, amely a főrendiház legutolsó működésének idejében főrendiházi tagságra jogosított, e méltóság vagy hivatal viselője lesz. (Megelőlegezte a remélt területi revízió által bekövetkező változásokat.) (A törvény szerint tehát a főrendiháznak 19 katolikus, 6 református, 4 evangélikus, 1 unitárius, 1 ortodox és 2 izraelita, összesen 33 egyházi tagja lett. Egyébként hivatalból összesen 50 fő, választással a főrendek 40, a törvényhatóságok 76, egyéb szervezetek 36 főt delegálhattak,a kormányzó 40 főt nevezhetett ki, összesen tehát 242 taggal alakult meg a felsőház.)