A katolikus püspöki konferencia állást foglalt a kormány tervezett iskolatörvényével szemben.

I. Ferenc József osztrák császár szentesítette az osztrák felekezeti törvényeket, ezáltal végleg hatályon kívül helyezte az 1855. évi konkordátumot.

A erdélyi róm. kath. Státus III. közgyűlése a státusgyűlés összeállításáról, egybehívásának és tárgyalásának rendjéről tanácskozott.

Giacomo Antonelli vatikáni államtitkár utasította Ludovico Jacobini bécsi nunciust, hogy igyekezzen minden erővel megakadályozni a polgári házasság bevezetését Magyarországon.

Gr. Szapáry Gyula belügyminiszter 13 481/1874. szám alatt jóváhagyta az Országos Izraelita Tanítói Nyugdíjintézet alapszabályait. Feltétele: ha az országgyűlés törvényt alkotna a tanítók nyugdíjazásáról, akkor az izraelita tanítók is kötelesek alávetni magukat ennek. → 1876. június 21.

Nagyszebenben megnyílt az ortodox román nemzeti egyházi kongresszus.

A nagyszebeni ortodox román nemzeti egyházi kongresszuson Ioan Popasu karánsebesi püspököt választották meg metropolitának. A minisztertanács előterjesztésére a király a választást nem erősítette meg, és új választást rendelt el Popasu kizárásával. Másodszorra Miron Román kapta meg a szavazatok többségét.

Elkészült a magyar királyi honvéd lelkészet „szervi határozmánya”. (Tartalékos lelkészeket először 1876-ban neveztek ki 17 plébános állományba vételével. 1914-ben 200 tartalékos honvéd lelkész volt: 101 latin szertartású katolikus, 6 görög szertartású katolikus, 33 ortodox, 23 evangélikus, 26 református, 11 izraelita.)

I. Ferenc József király szentesítette az 1874:XXXV. törvénycikket A királyi közjegyzőkről. A törvény megszüntette a káptalanok hiteleshelyi működését; fölállította a közjegyzőségeket.

Simor János bíboros hercegprímás támogatásával Esztergomban megjelent Knauz Nándor: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis (979– 1273) című művének első kötete. (A második kötet [1273–1321] 1882-ben látott napvilágot. A sorozatot öt kötetre tervezték.)