Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

Megindult az Egyházi Szemle című lap, az Egyházi Reform utódaként.

I. Ferenc József király szentesítette az 1875:I. törvénycikket . 3. §: az országgyűlési képviselőséggel össze nem férő állást foglalnak el: b.) „a szerzetesrendek tagjai, a premontreiek, ciszterciták, benczék és a kegyesrendűek kivételével”.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 563/1875. számú szabályrendelete „a nazarénusok irányában követendő eljárás” tárgyában. (Mivel az 1868:LIII. törvénycikk csak a törvényesen bevett hitfelekezetek egyikéből a másikába való áttéréseket szabályozza, ezért a nazarénus [Krisztus-követő] hitet valló egyén előbbi felekezete kötelékéből törvényesen kilépettnek nem tekinthető. Ezért anyakönyvezésre nem jogosultak, a felekezeten kívül kötött házasságaik érvénytelenek, előbbi felekezetük terheit viselni kötelesek.)

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 788/1875. számú, valamennyi keleti ortodox egyházi hatósághoz intézett körrendelete előírta, hogy azon ortodox községekben, ahol több lelkész is működik, a polgári hatóságokkal való hivatalos érintkezésre ki kell jelölni egy lelkészt.

Kolozsvárott elhunyt Kriza János unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a  című székely népköltészeti gyűjtemény összeállítója.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 559/1875. számú rendelete megtiltotta, hogy a felekezetek egyházai és tanintézetei külföldi államoktól és azok uralkodóitól segélyt fogadjanak el.

Istóczy Győző képviselő antiszemita interpellációt intézett a belügyminiszterhez. („...van-e szándéka az országot elárasztó külföldi zsidóság itten való meghonosulásának lehetőleg gátat vetni, fogna-e ezen támadó kaszt ellen a nem zsidó elemek részéről esetleg megindulandó önvédelmi mozgalom útjába akadályokat gördíteni?”) Wenckheim Béla belügyminiszter válaszában kilátásba helyezte a honosítás szabályozását, „de nem azon incidensből és azon indokoknál fogva”, amelyekre Istóczy hivatkozott.

I. Ferenc József magyar király 11 652/1875. számú leiratával jóváhagyta az ortodox szerb nemzeti egyházi kongresszus szervezetét. Eszerint a király alkotmányos főfelügyeleti, illetve jóváhagyási és megerősítési joga épségben hagyása mellett (amelyet a Vallás- és Közoktatási Minisztérium útján gyakorol) az ortodox szerb nemzeti egyházi kongresszus a szerb metropólia körébe eső ortodox hívek képviselője egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyekben. → 1912. július 11.

Elkészült a budapesti unitárius fiókegyházközség első szervezeti szabályzata, amely kimondta, hogy a budapesti unitáriusok a kolozsvári anyaegyházhoz tartozó fiókegyházközséget alakítanak. → 1876. húsvét

Hidassy Kornél lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri osztálytanácsosként. (1876-ban esztergomi kanonok, c. apát, 1878-ban c. püspök lett. Minisztériumi hivatalától akkor vált meg, amikor szombathelyi megyéspüspökké nevezték ki.) → 1882. október 17.–1888. április 18.