A pesti izraelita hitközség árva magyar fiúknak az izraelita fiú árvaházban való elhelyezésére Deák Ferenc-alapítványt hozott létre.

A fővárosban megalakult az első unitárius fiókegyházközség. → 1881. április 29.

Nagyenyeden megjelent az Egyházi és Iskolai Szemle című hetilap, amelyet 1883. december 31-i megszűnéséig Bartók György református püspök szerkesztett a szabadelvű teológia szellemében.

I. Ferenc József király szentesítette az 1876:XXVIII. törvénycikket A népiskolai hatóságokról. 4. §: a hitfelekezeti iskolák fölött az állami főfelügyeletet a VKM gyakorolja (közege: a tanfelügyelő, tankerület, vármegye, szabad királyi város stb.); 9. §: a felekezeti népoktatási intézetek a hitközség alatt állnak. Minden hitközségben, amely népiskolát tart fenn, legalább 5 választott tagból álló iskolaszéket kell fölállítani. A tagokat a hitközség képviselő-testülete választja az írni-olvasni tudók közül. A felekezeti iskolaszéknek az illetékes lelkész mindig tagja. A polgári községi iskolaszéknek a helybeni hitfelekezet rendes lelkésze és a tanító hivatalból tagja. (A törvényt a képviselőházban június 12-én, a főrendek házában június 14-én hirdették ki.)

A tanítók nyugdíjazásáról szóló 1875:XXXII. törvénycikkre hivatkozva Tisza Kálmán miniszterelnök mint belügyminiszter 13 695/1876. számú rendeletével megszüntette az Országos Izraelita Tanítói Nyugdíjintézetet.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 20 311/1876. számú rendelete az egyházmegyei hatóságokhoz „a hitfelekezeti iskolák rendezése, rendbentartása s fejlesztése” tárgyában. (Az 1876:XXVIII. törvénycikkre hivatkozva elrendelte, hogy a hitfelekezeti iskolák tanterveit, tankönyveit, taneszközeit az egyházi hatóság állapítsa meg, s azt a tanfelügyelővel kötelesek közölni. Válasszanak iskolaszéket az iskolai ügyek vezetésére.)

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete előírta, hogy a felekezeti gimnáziumokban a tanulmányi előmenetel jelzésére a középiskolai rendtartásban meghatározott előmeneteli jegyeket használják az oktatók.

Az 1508/1876. ME számú rendelet az ortodox (görögkeleti) szerb lelkészségek javadalmazásáról. (Ugyanezt október 12-én a karlócai ortodox szerb pátriárkának is megküldte.)

A római katolikus br. Baldácsy Antal országgyűlési képviselő végrendeletében és annak 1877. május 20-án kelt toldalékával a magyarországi protestáns egyházaknak hagyott több mint 8000 holdnyi földbirtokot mindennemű tartozékával együtt. Ebből létesült az ún. Baldácsy-alapítvány. Célja az ínséges, különösen építkező egyházak segélyezése, a püspökök illőbb díjazása, a szegény lelkészek, valamint azok özvegyeinek és árváinak támogatása. (Ez az alapítvány az örökhagyó 1878. augusztus 7-én bekövetkezett halála után ténylegesen a hazai protestáns egyházakra szállt. Az I. világháború utáni földreform 7000 holdra csökkentette az alapítvány állagát, 1945 után pedig teljesen megsemmisült.)

Irányi Dániel országgyűlési képviselő a képviselőházban a baptisták, zsidók és nazarénusok szabad vallásgyakorlata ügyében szólalt föl. → 1905. november 2.