Zsedényi Ede, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője 100 ezer Ft alapítványt tett egyháza részére.

A szegedi izraelita hitközség Lőw Immánuelt választotta meg főrabbijának. (Hivatala alatt 1903-ban új templomot épített, ima- és énekkönyvet készített, újjáalkotta a zsidó temetőt. Elismert egyháztörténész és botanikus.)

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 17 619/1878. számú rendelete az „izraelita házastársak között némely rabbi által könnyelmű módon keresztülvitt elválások megakadályozása” tárgyában. (Érvényesnek tekinti és mellékeli az 1863. november 2-i 15 940. udvari kancelláriai, illetve 87 414. számú helytartótanácsi rendeleteket a zsidó házasságkötés és felbontás szabályozásáról.)

Simor János bíboros hercegprímás fölszentelte az épülő ferencvárosi római katolikus plébániatemplom hat harangját. → 1879. április 24.

 XIII. Leó pápa kibocsátotta a Quod apostolici muneris kezdetű enciklikáját, amelyben elítélte a szocialista eszméket és a munkásmozgalmat.

Megjelent a Protestáns Népiskolai Lap.

Az önálló zirc–pilis– pásztói ciszterci apátsághoz csatlakozott a szentgotthárdi apátság.

Simor János bíboros hercegprímás megvásárolta a híres műgyűjtő, a római Bertinelli kanonok képállományát, amely a Keresztény Múzeum szerves része lett.

A 32 889/1878. számú VKM rendelet utasításba adta, hogy az anyakönyvezendő tényt mindig annak az egyháznak az anyakönyvébe jegyezzék be, ahol az végbement. (A rendelet mögött a protestáns lelkészek azon követelése állt, hogy az „elkeresztelt” gyermekek keresztelési kivonatát a katolikus papok adják ki, s a keresztelés tényét a saját anyakönyvükben töröljék, ám ez az anyakönyvek hitelességének rovására ment volna.)

Révész Imre Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmezőjének utódjaként Felsőbányán megindult a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő című havilap. (1887-ben szűnt meg.)