Az Unitárius Egyházi Képviselő Tanács beleegyezett abba, hogy a budapesti unitárius fiókegyház anyaegyházzá emeltessék. → október 2.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 11 166/1881. számú rendelete a tanítórendi tagok tanári vizsgálatáról. (Egyetemi tanulmányok nélkül is kaphatnak tanárvizsgálati engedélyt, ha igazolják, hogy foglalkoztak olyan tanulmányokkal, melyek alapján a szakképzettség megszerezhető. A már alkalmazásban lévők – érettségi és teológiai végzettség esetén – külön engedély nélkül tanári alap- és szakvizsgára engedhetők.)

I. Ferenc József király szentesítette, és az országgyűlés mindkét házában kihirdették az 1881:LX. törvénycikket A végrehajtási eljárásról. 51. §: végrehajtás alá nem esnek, s ennélfogva le sem foglalhatók: a.) az isteni tiszteletre közvetlenül szánt tárgyak; b.) az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó tárgyak; c.) vallási ereklyék.

Derzsi Károly tordai gimnáziumi paptanár személyében beiktatták az anyaegyházzá szerveződött budapesti unitárius fiókegyház első lelkipásztorát.

Gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter 63 141/1881. számú körrendelete „a m. kir. államkincstárt, mint kegyurat, e minőségében terhelő építési és javítási, valamint a javadalmazott lelkészekre nehezülő javítási kötelezettségek szabályozása tárgyában”.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 32 399/1881. szám alatt elrendelte, hogy az izraelita hitközségből kilépő tagok a hitközségi terheket még három éven át kötelesek viselni.

A református egyház debreceni „alkotmányozó zsinata” 29 ülésen egyházalkotmányt és egyházi szervezetet alkotott; fölállította az egyházi közalapot (domestica), létrehozta az egységes igazgatású, az erdélyi egyházkerület csatlakozása révén öt egyházkerületből álló magyar református egyházat. A zsinat az intézmény nevét az „Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház” (rövidítve: Ev. Ref.) formában határozta meg. Alapelvül mondta ki a zsinat, hogy a magyarországi református egyház „zsinat-presbiteri rendszer” szerint kormányozza magát. (Ez volt az első olyan zsinat, amelyen egész Magyarország reformátussága képviseltette magát.) → 1882. október 11., 1891. december 5–16.

Szerb egyházi kongresszus kezdődött Karlócán. (A király a kongresszusi választást megsemmisítve, 1882. január 6-án, a szerb nemzeti egyházi kongresszus autonóm jogának megsértésével, German Andjelićet nevezte ki érsek-metropolitává és szerb pátriárkává.)

A tanítórendek főnökei Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter középiskolai törvényjavaslatával kapcsolatos nyilatkozatukban a szerzetesi iskolák katolikus jellegének hangsúlyozottabb kiemelését kívánták.

Megkezdte működését a pozsonyi Evangélikus Hittudományi Főiskola.