Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

Tisza Kálmán miniszterelnök belügyminiszterként kiadott 39 931/ 1881. számú körrendelete a magyarországi betegápoló irgalmas rend igazolt kiküldötteinek engedélyezte a könyöradományok gyűjtését.

Istóczy Győző képviselő Vas vármegyei katolikus papok kérvényét ajánlotta a képviselőháznak a zsidó emancipáció eltörlése tárgyában.

A Kúria elvi jelentőségű döntést hozott a két gyermek elkeresztelésével vádolt tatai káplán ügyében: az ítélet kimondta, hogy az 1879:XL. törvénycikk 53. §-a az 1868:LIII. törvénycikknek nem a gyermekek vallását meghatározó 12., hanem csakis az áttérésekre vonatkozó 2. §-át akarta büntető szankcióval ellátni. Mivel pedig a kisdedeknél az áttérés lehetősége kizárt, az elkereszteléssel vádolt lelkész nem ítélhető el a hivatkozott törvényhely alapján.

Három nappal a zsidók peszach ünnepe előtt, Tiszaeszláron eltűnt Solymossy Eszter tizennégy éves cselédlány, amíg a falu szatócsánál járt. A lány nem került elő, s a közvélemény hatására Eszter anyja május 4-én vádat emelt: leányának a zsidók vérét vették, hogy azt fölhasználják a húsvéti kenyérhez. → május 19.

A nyíregyházi törvényszék a tiszaeszlári vérvád kivizsgálására kiküldte Bari József törvényszéki jegyzőt. (Scharf József zsidó templomszolga ötéves fiát édességgel vallomásra biztatta, aki elmondta, hogy apja csalogatta lakásukra Esztert, s ott átvágta a nyakát. Erre a vallomásra még aznap letartóztatták az egész Scharf családot, hiába tagadták a vádat.) → június 18.

Kifogták a Tiszából Solymossy Eszter cselédlány holttestét. Sértetlen nyaka bizonyította a rituális vérvád alaptalanságát. (Az ügy mégsem zárult le, mert az oszló holttestben az anya nem ismerte föl leányát. A zsidók elleni vádat hullacsempészés vádjával súlyosbították, miszerint a vizsgálat félrevezetése érdekében idegen hullára adták Eszter ruháit.) → 1883. június 17., augusztus 3.

Az Országos Törvénytárban kihirdették a király által június 15-én szentesített 1882:XXIII. törvénycikket A gyulafehérvári káptalani és kolozsmonostori conventi erdélyi országos levéltárnak, a Magyar Országos Levéltárral egyesítéséről.

Gr. Esterházy István pozsonyi főispán Simor János esztergomi érseknél tett látogatásán javasolta egy katolikus tudományegyetem Pozsonyban való fölállítását.

Iglón tanácskoztak a Szepesség zsidó községeinek küldöttei, és kimondták egy országos zsidó szövetség megalakításának a szükségességét. A hitközségeket csatlakozásra szólító felhívásuk eredménytelen maradt.

Pozsonyban zsidóellenes zavargások voltak, aminek következtében a belügyminiszter az egész vármegye területére statáriumot rendelt el, míg Vas, Somogy, Sopron, Zala, Moson és Szabolcs vármegyékbe a honvédelmi miniszter katonaságot rendelt ki az ottani zsidók védelmére.