I. Ferenc József király megerősítette a debreceni református zsinat által alkotott egyházi törvényeket. (A 90. § értelmében tízévenként zsinatot kell tartani.) → 1891. december 5–16.

Br. Hornig Károly esztergomi kanonok, prímási irodaigazgató lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri osztálytanácsosként. (Hivatalát veszprémi megyéspüspökké történt kinevezéséig viselte.) → 1888. június 18.–1889. április 8.

A premontreiek átvették az 1849-ben orosz katonák által lefoglalt kassai nemesi konviktus épületét.

Joan Szabó, a szamosújvári görög katolikus egyházmegye megyéspüspöke egyházmegyei zsinatot tartott. Határozatot hoztak a lelkészek kötelességeiről, az ifjúság tanításáról, a szentségek kiszolgáltatásáról, a papság teológiai képzettségének fokozásáról.

Michail Pável, a nagyváradi görög katolikus egyházmegye püspöke egyházmegyei zsinatot tartott. Kihirdették az első, 1872. évi tartományi zsinat határozatait, továbbá 17 kérdésben hoztak döntést, így a papnövendékek neveléséről, a belényesi gimnáziumról, az egyházmegyei tanítóképzőről, az egyházmegyei alapítványokról, a zsinati vizsgákról, az új egyházközségekről, a temetőkről, az elemi iskolák szervezéséről stb.

Simor János bíboros hercegprímás megkezdte az esztergomi érseki palota építtetését.

A budapesti unitárius egyházközség megjelentette az Unitárius Kis Könyvtár című füzeteket. (Az utolsó 1895-ben látott napvilágot.)

Tápiószentmártonban, Pancsován, majd Budapesten a protestáns gyülekezetek 6–12 éves korú gyermekei számára megalakultak az első ún. vasárnapi iskolák. → 1904. december 3.

Pozsonyban megnyílt az evangélikus–lutheránus országos egyház teológiai akadémiája hat tanszékkel és több fizetett magántanárral.

Megjelent az Egyenlőség című zsidó politikai hetilap, amely nyilvánosan, az ország közvéleménye előtt vállalta a zsidóság védelmét az antiszemita propagandával szemben. Alapítója: Bogdányi Mór.