Istóczy Győző vezetésével megalakult az Országos Antiszemita Párt.

Szilassy Aladár és Szabó Aladár szervezésében Budapesten megalakult a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) első közössége. (A tiszaeszlári vérvádper miatt a KIE név használatát kezdetben nem engedélyezték, mert abban tévesen antiszemita élt gyanítottak, így az egyesület Református Ifjúsági Egyesület néven kezdte meg munkáját.) Programja: a testi, szellemi, lelki fejlesztés és szociális szolgálat, a közösségi életre való nevelés együttese. Módszerük: „ifjakat ifjak által” evangelizálni. → 1904. május 27.

I. Ferenc József király az erdélyi ortodox román metropólia lelkészei és egyházközségei részére államsegélyt hagyott jóvá. → 1884. január 18.

Az Izraeliták Országos Irodája tanácskozásra hívta a hitközségkerületek vezetőit, akik emlékiratot terjesztettek föl Trefort Ágoston kultuszminiszterhez. Javasolták a hitközségek területének megállapítását, és kérték a törvényesen bevett vallásfelekezeteket megillető jogok biztosítását. → 1888. június 21.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 77/1884. eln. szám alatt szabályozta az erdélyi görögkeleti román metropólia lelkészeinek és egyházközségeinek adott államsegély kiosztásának mikéntjét.

Megjelent a Magyar Zsidó Szemle című társadalmi és tudományos havi folyóirat az Országos Rabbiképző Intézet professzorainak irányításával. Alapítói: Bacher Vilmos és Bánóczi József. (A lap 1948-ban szűnt meg.)

Trefort Ágoston kultuszminiszter 5047/1884. szám alatt a király jóváhagyásával elrendelte, hogy csak olyan személyek alkalmazhatók rabbinak, akik magyar alattvalók, legalább a gimnázium vagy reáliskola alsó négy osztályát, esetleg a polgári iskolát elvégezték. → február 27.

A magyarországi ortodox rabbik nevében Schreiber Bernát pozsonyi, Katz Joachim nagykeresztúri, Reich Károly verbói és Kutna Salamon kismartoni rabbi felségfolyamodványukban kifejtették, hogy „a rabbikvalifikációra vonatkozó intézkedés, mint a zsidó vallás belügyeibe való avatkozás, lelkiismereti kényszerré foghat elfajulni”.

I. Ferenc József király szentesítette az 1884:XVII. törvénycikket, az Ipartörvényt. 34. §: „Templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata a zaj által megakadályoztatnék, nagy zajt okozó üzletek nyitása megtiltható.” 62. §: b.) az iparos köteles tanoncának időt engedni, hogy a tanonc vallása ünnepnapjain az istentiszteletet látogassa és erre felügyeljen.

Nicolas Josephus Camilli személyében a király kinevezte a moldvai misszióból alakított iaşi-i (jászvásári) egyházmegye első püspökét.