Meghalt Liszkay József református teológiai tanár, egyháztörténész.

Széchenyi Jenő kalocsai esperes, országgyűlési képviselő lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri tanácsosként. (Hivataláról lemondott.) → 1889. április 10.–1892. szeptember 22.

XIII. Leó pápa az emberi szabadságról szólt Libertás praestantissimum kezdetű enciklikájában. Elismerte a nem vallásellenes liberalizmus pozitívumait, az emberi szabadságjogokat és a parlamentáris demokráciát.

Miután a király 1888. június 5-én jóváhagyta, Trefort Ágoston kultuszminiszter 1191/1888. szám alatt kiadta az izraelita hitközségi szabályrendeletet. Kimondta, hogy egyazon város területén ugyanazon szervezet alapján csak egy hitközség állhat fönn, s ötévi adókötelezettséget rótt ki arra, aki más szervezeti alapon álló hitközségbe lép át. Fő- vagy anyahitközségnek és a fő- vagy anyahitközség jogait gyakorló önálló vallási társulatnak csak az az izraelita hitközség tekinthető, amelynek kebelében anyakönyveztetési joggal fölruházott rabbiság áll. Ahol nincs anyakönyveztetési jog, az mellékközségnek, fiókközségnek vagy imaházi egyesületnek tekintendő.

Gr. Széchényi Pál földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 48 151/1888. számú körrendelete a kóserhús árusításának feltételeiről: a kóserhús nem képezi a szabad ipar tárgyát, ezért csak azok árulhatják, akiknek arra az izraelita hitközség engedélyt adott. Másoknak az árusítás tilos.

Gr. Csáky Albin kultuszminiszter 18 211/1888. szám alatt elrendelte, hogy a házasulandó izraelita feleket születési bizonyítványaik nélkül nem lehet összeadni.

Meghalt Keresztes József református teológiai tanár, bibliafordító.

Megjelent a Magyar Szemle című katolikus folyóirat. Szerkesztették: Kaczvinszky Lajos, Kaposi József, Gerely József, Rudnyánszky Gyula, Szemere György. (A lap 1906. október 25-én szűnt meg.)

Megkezdődött a budapesti Jézus Szíve-templom és a jezsuita rendház építése.

Megalakult a Katolikus Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szent Imre Köre.