A Fejér vármegyei Polgárdiban unitárius gyülekezet alakult.

Megjelent Budapesten az Egyházi Közlöny a katolikus papság részére.

Gr. Széchényi Pál földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 14 040/1889. számú körrendelete szabályozta az izraelita húsvéti kenyér előállítási, árusítási és szállítási jogát. Csak az végezheti ezeket a tevékenységeket, aki erre az izraelita hitközségtől engedélyt kapott. A rendeletet megszegők 50 Ft pénzbüntetéssel sújthatók, amit a községi szegényalapba kell befizetni.

Elhunyt Szilády János református lelkész, jeles homiléta, egyházi író.

Wolafka Nándor egyetemi tanár, csanádi egyházmegyés pap lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri osztálytanácsosként. → 1892. december 5.– 1896. november 22.

I. Ferenc József király szentesítette az 1889:VI. törvénycikket A véderőről. 31. §: a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek papjelöltjei, -növendékei hittudományi tanulmányaik folytatása végett békében és háborúban mentesek a tényleges katonai szolgálat, a katonai kiképzés, az időszaki fegyvergyakorlatok és az ellenőrzési szemlék alól. A felszentelt pap, lelkész, segédlelkész a póttartalék nyilvántartásába vezetendő, és mozgósítás esetén lelkészi teendőkre igénybe vehető.

Elhunyt Könyves János református lelkész, egyházi író, publicista.

Elhunyt Czelder Márton tudós református lelkész, missziói szervező, szerkesztő, egyházi író.

Péntek Ferenc érszentkirályi református lelkész elindította a Közpapok Lapja című hetilapot, az ún. közpapok mozgalma szócsövét. (A mozgalom a szegény falusi lelkészek gondjainak orvoslására alakult.)

Nicolas Josephus Camilli, az első jászvásári püspök pásztorlevelében megparancsolta híveinek, hogy „ahol különféle nemzetek hívői gyűlnek össze, a pápai enciklikákban előírt összes imádság semmi más nyelven nem mondható, csak oláh nyelven, mely közös nyelve mindazoknak, kik az országban laknak”.