Megalakult az ókatolikus egyházak utrechti uniója, ahol elfogadták az utrechti nyilatkozatot, amely máig alapját képezi az ókatolikus tanításnak. (Az ókatolikusok nem fogadják el az I. Vatikáni Zsinatnak a pápai csalatkozhatatlanságról szóló dogmáját.) → 1945. április

Elhunyt Batizfalvy István evangélikus tanár, egyházi író.

Megkezdte működését a budapesti zsidó kórház.

Budapesten, a Horánszky u. 6. szám alá költözött a Bernardium, a ciszterci rend Hittudományi Főiskolája. (A tanárjelöltek a budapesti Kir. M. Tudományegyetemre jártak.)

Gyomán baptista bemerítés volt a jeges Hármas-Körösbe.

97 taggal megalakult a vilonyai unitárius gyülekezet.

XIII. Leó pápa a Sapientiae christianae kezdetű enciklikájában a keresztény hívőket a polgári állam elismerésére, az állami életben való aktív részvételre szólította föl.

I. Ferenc József király szentesítette az 1890:I. törvénycikket A közutakról és vámokról. 49. §: a törvényesen elismert vallásfelekezetek papjai községi utak karbantartása céljából kézi és igás közmunkára nem kötelezhetők; 99. §: vámdíjmentes a hivatalos működésben eljáró és egyházi jelvénnyel ellátott lelkész; a temetkezési menetek és búcsújáratok, ha csoportosan és egyházi jelvénnyel mennek; a templom, iskola és paplak építésére ingyen adott fuvarok.

I. Ferenc József király szabályozta a mindkét szertartású katolikus egyházi főbb javadalmasok által élvezett javadalmak fölötti legfelsőbb felügyeletet és azok kezelésének ellenőrzését. (Ennek végrehajtására adta ki 1890. február 28-án Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter a 479/1890. eln. számú szabályrendeletét.

Gr. Csáky Albin kultuszminiszter aláírta a 10 086/1890. számú, ún. elkeresztelési rendeletet, amely büntetést szab azokra, akik vétenek a keresztény hitfelekezetek viszonosságát biztosító 1868:LIII. törvénycikk ellen. A keresztelést bármely felekezet lelkésze elvégezheti, de ha a gyermek a törvény szerint nem az ő felekezetéhez tartozik, köteles 8 napon belül a keresztelés tényét az illetékes lelkésszel közölni, és a közlés tényét saját anyakönyvébe is följegyezni. Anyakönyvi kivonatot nem adhat ki ilyen esetben a keresztelő, hanem csak az illetékes lelkész. A határozat ellen vétők kihágást követnek el, 10–50 Ft, visszaesés esetén 100 Ft pénzbírsággal büntethetők. (A rendelet ellen a római katolikus papság tiltakozott, ez volt a kultúrharc „casus belli”-je.) → április 12., 1891. január 11.