Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter 29 761/1892. számú rendelete életbe léptette az állami tanítóképzőkben az egyházi ének és zene tantárgy tantervét.

Vaszary Kolos hercegprímás a Szent István Társulat közgyűlésén kultúrharc közepette türelemre intette a katolikus társadalmat, és remélte, hogy a kormány is hajlik a békés megoldásra.

A katolikus püspöki kar ülésén javaslatot fogalmaztak meg az elégtelen papi jövedelmek kiegészítésére: a törvényhatósági jogú városokban 1000, a járási jogú városokban 800, a nagyközségekben 700, a községekben 600, a káplánoknak 500 osztrák értékű Ft legyen az államsegély összege.

Az evangélikus egyház budapesti zsinata ülésein megtárgyalta az egyház egész belső életére vonatkozó törvényjavaslatokat.

Budapesten megjelent a Társulati Értesítő, a Szent István Társulat hivatalos közlönye.

Megnyitották a Jó Pásztor Házát Óbudán, a Jó Pásztor Szeretetéről nevezett Miasszonyunk Nővérek rendházát.

A dunántúli református egyházkerület komáromi ülésén Papp Gábor református püspök Tisza Kálmán 25 éves gondnoki jubileuma alkalmából nagy hatású, katolikusellenes beszédet mondott. (Ez is a kultúrharc élesedését jelezte.)

A minisztertanács ülésén radikálisabb egyházpolitikai törvényalkotás mellett határoztak. (Miniszterelnök: gr. Szapáry Gyula.)

A minisztertanács a király elnökletével elfogadta a kötelező polgári házasság bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a törvényhozás elé terjeszt.

Szerb nemzeti egyházi kongresszust tartottak Karlócán.