Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
Püspökei – császári és pápai jóváhagyással – királlyá koronázzák István fejedelmet. (Uralkodik 1038-ig.) (A 13. századi magyar királyi udvarban élő hagyomány szerint a koronázásra Esztergomban került sor.) III. Ottó császár megalapítja a gnieznói érsekséget, ami a lengyel területek egyházszervezetét kiszakította a magdeburgi érsekség felügyeletéből. Az önálló magyar pénzverés megindulása: I. (Szent) István ezüstdénárt veret. (István bajor mintákat követő pénzei két változatban készültek.) A 985 táján Grönlandon letelepedett viking Vörös Erik fia, Leif Erikson (Leifr Eiriksson) partra száll Észak-Amerikában. Példáját mások is követik, települést alapítva ott, mely azonban csak néhány évig állt fenn, jóllehet a grönlandi viking telepek 15. század közepére tehető elnéptelenedéséig a vikingek időről időre felkeresték az általuk Vinlandnak (’Szőlőföld’) nevezett Észak-Amerikát. I. (Szent) István, valamint a főpapokból és ispánokból álló királyi tanács meghozza az első magyar törvényeket. Az egyes törvénycikkelyeket a szövegek legrégibb kézirata, a 12. századból származó ún. Admonti kódex osztja fel két csoportra, ennek alapján szokás I. és a II. „törvénykönyv”-ről beszélni. A törvények első csoportja (I. törvénykönyv) viszonylag módszeres rendben sorakoztat fel különféle intézkedéseket az egyház helyzetéről (1–5.), a birtokjogról (6–7.), a keresztény vallásgyakorlatról (8–13., 19.), különféle bűncselekményekről (14–17., 27–28., 31–35.) és a társadalom egyes csoportjairól (18., 20–26., 29–30.), míg az ún. II. törvénykönyv ezeket a rendelkezéseket egészíti ki – az egyházi ügyek (1., 18.), az öröklésjog (2.), a büntetőjog (3–7., 12–15., 17., 19–20.) és egyéb kérdések (8–11., 16. 21.) területén – bármiféle felismerhető rendszer nélkül. Ebből a sajátosságból kiindulva általában feltételezik, hogy az ún. I. törvénykönyvet 1000–1001 táján, tehát István koronázásának idején szövegezték meg, míg a II. törvénykönyv valamikor ezt követően készülhetett: a hagyományosnak tekinthető álláspont szerint valamikor 1030 után, de felhozhatók megfontolásra érdemes érvek egy jóval korábbi, 1010 körüli szerkesztés mellett is. A törvények keletkezési ideje tehát bizonytalan, ugyanakkor teljesen valószínűtlen, hogy István hosszú uralkodása alatt mindössze két alkalommal hoztak volna törvényeket. Jóval életszerűbbnek tűnik az a feltevés, mely szerint a királyi tanács által különböző időpontokban hozott rendelkezések ma ismert rendjét utóbb – legkésőbb az Admonti kódex másolása idején – alakították ki. II. Szilveszter pápa a ravennai zsinaton jóváhagyja az esztergomi érsekség alapítását. Meghal III. Ottó német-római császár. A trónon II. Henrik (korábban bajor herceg), a magyar királyné, Gizella bátyja követi. I. (Szent) István kiadja a pannonhalmi apátság kiváltságlevelét. A monostornak adja a somogyi tizedeket, az apátnak és az apátságnak Monte Cassino monostorával azonos kiváltságokat, valamint bíráskodási mentességet juttatott. (Az oklevél jelenleg ismert példánya a német kancelláriai hatásokat tükröző eredetit utánzó, de annak szövegét módosító, 13. század eleji másolatban maradt fenn.) Domonkos az első esztergomi érsek. I. (Szent) István szövetséget köt II. Baszileiosz bizánci császárral Sámuel bolgár cár ellen. |