A kalocsai püspökség alapítása. A püspökség utóbb (1038 előtt) érsekség lesz. (Más vélemény szerint Kalocsán 1009 táján ­érsekség jött létre.)

A Délkelet-Alföldön (a Maros, a Tisza, az Al-Duna és Erdély által határolt ­terüle­teken) országló magyar törzsfő, Ajtony megkeresztelkedik a bulgáriai Vidinben, s Marosvárott (a későbbi Csanádon) ­monostort létesít görög szerzetesek számára. (→ 1028 körül) Szent Gellért püspök ún. nagyobb legendája szerint Ajtony „igencsak nagyra volt tulajdon erejével és hatalmával. Hét feleséget is tartott, merthogy a ­keresztény hitben nem volt éppen tökéletes. István királynak pedig a legkevésbé sem adta meg a tiszteletet, annyira bízott ama harcosok és nemes emberek sokaságában, akik ­fölött uralmat gyakorolt. Szilaj lovainak se szeri, se száma nem volt, azokról nem is ­beszélve itt, amelyekre a lovászok gondozásában a házak táján vigyáztak. Barmokkal is végtelen számban rendelkezett, minden ­csordát egy-egy gulyás keze alá adva, s voltak azonfelül uradalmai és udvarházai is, de még a királynak a Maroson leúsztatott sója fölött is bitorolta a hatalmat, amikor e folyó révjeiben végig a Tiszáig vámszedőket és ­őröket helyezett el, s nem hagyott kisiklani semmit a vámoltatás alól. [...] S minthogy a föld e férfiút szolgálta a Körös folyótól ­egészen az erdélyi részekig [...], amelyet végig mindenestül a maga hatalma alatt tartott, ezért fölényben volt a fegyveresek sokaságát illetően, a királlyal pedig a legkevésbé sem törődött.” (Almási Tibor fordítása.)

I. (Szent) István király sikeres hadjáratot ­vezet anyai nagybátyja, az Erdélyben (más vélemény szerint Észak-Erdélyben) uralkodó Gyula (Prokuj) ellen: területét országához csatolja, Gyulát és családját fogságra veti. (→ 1015–1018 között)

Querfurti Brúnó (szerzetesi nevén: Bonifác) Magyarországon a „fekete magyarok” ­között térít. (→ 1008 körül)

I. (Szent) István megalapítja az erdélyi püspökséget.

I. (Szent) István hadjáratot vezet az Erdély déli részén lévő bolgár-szláv ­államalakulat fejedelme, Keán ellen, akit legyőz, s területét országához csatolja. (Más vélemény szerint az István ezen hadjáratáról szóló tudósítások valójában a király 1015. – vagy 1018. – évi bulgáriai hadjáratára vonatkoznak, s a „Keán” név Sámuel bolgár cár uralkodói címének ­török megfelelőjéből, a ‘kagán (kán)’ ­szóból származik. (→ 1015)

I. (Szent) István és Gizella királyné palástot adományoz XVIII. János pápának. (A palást, ami utóbb a metzi Szent Arnulf apátságba került, a francia forradalom alatt, a 18. század végén elpusztult.)

II. Henrik német király ellen fellázad fivére, Brúnó (a későbbi augsburgi püspök), majd Magyarországra menekül. I. (Szent) István magyar király – a testvérek sógora – közvetítésével a fivérek kibékülnek. (Egy későbbi forrás szerint a viszály ­el­simításában a felek testvére, Gizella ­magyar királyné is szerephez jutott.)

Sebestyén az esztergomi érsek.

Gizella királyné Regensburgban eltemetett anyja síremlékére rekeszzománcos, igazgyöngyökkel és ékkövekkel díszített aranylapokkal borított feszületet készíttet.