Ez idő tájt készülhetett az Újszászon előkerült arany Krisztus-korpusz.

Anasztázt (más néven: Aserik vagy Asztrik), a magyarok (esztergomi) érsekét említik a frankfurti zsinat ­részt­vevői között. (Érseki címét 1036 táján ­bekövetkezett haláláig viseli.)

Megszületik I. (Szent) István és Gizella – a felnőttkort egyetlenként megélő – fia, Imre herceg.

I. (Szent) István fegyverrel hódoltatja a „­fekete magyarok”-at. (A „fekete magyarok” kiléte és szállásterülete nem ismert, az azonban bizonyosra vehető, hogy az utóbbi valahol Dél-Magyarországon keresendő.)

I. (Szent) István megalapítja a pécsi püspökséget (első püspöke Bonipert), s a püspökség egyházmegyéjének határait oklevélbe foglalja. Az alapításnál jelen van XVIII. János pápa követe, Azo ostiai püspök is.

I. (Szent) István oklevélbe foglalja a veszprémi püspökségnek tett adományait, valamint meghatározza a veszprémi egyházmegye kiterjedését. Az oklevél már létező igazgatási egységekként tesz említést Fejér, Veszprém, ­Kolon (a későbbi Zala és Somogy) és ­Visegrád (a későbbi Pest és Pilis) megyékről.

Otto Orseolo velencei dózse feleségül veszi I. (Szent) István magyar ­király testvérét.

Rablótámadás során életét veszti Benedek, aki a 11. század elejétől a mai Nyitra ­melletti Zobor közelében élt mesterével, a már korábban elhunyt Zoerard-Andrással remeteéletet. Utóbb mindkét – az ­eltérő hagyományok szerint lengyel vagy isztriai származású – remetét szentként tisztelték. (→ 1064. április 11.)

Megindul az oktatás a pannonhalmi monostor iskolájában. Az első tanulók között van Mór, a későbbi pécsi püspök. (→ 1036)

Aserik (Asztrik), más néven Anasztáz a magyarok érsekeként részt vesz a bambergi székesegyház felszentelésén (az egyik oltárt maga szenteli fel).