I. (Bölcs) Jaroszláv kerül a Kijevi Rusz trónjára (1019–1054), aki békés nyugati politikát folytat, így jó kapcsolatokat ápol I. (Szent) István magyar királlyal is.

A szentföldi zarándoklatra induló velencei szerzetes, (Szent) Gellért Magyarországra érkezik, ahol I. (Szent) István kérésére Imre herceg nevelője lesz. (→ 1030. az év folyamán)

Fulbert chartres-i püspök Bonipert pécsi püspök kérésére megküldi a középkor kedvelt latin nyelvtani kézikönyvének, Priscianus grammatikájának egy példányát. (Az eset azt bizonyítja, hogy a püspöki székesegyházakban megindult az ­oktatás, elsősorban a papi utánpótlás ­biztosítása érdekében.)

Meghal II. (Szent) Henrik német-­római császár, I. (Szent) István magyar ­király sógora. Utódaként új, a Száli-dinasztia képviselője kerül a német trónra II. Konrád személyében.

Királlyá koronázzák a 992 óta uralkodó lengyel fejedelmet, I. (Vitéz) Boleszlót, aki azonban július 17-én meghal. Utóda, II. Mieszko 1033-ban ­lemond a királyi címről. (→ 1033. július)

II. Konrád német király elűzi Velencéből I. (Szent) István király sógorát, Otto ­Orseolo dózsét és fiát, Pétert, akik Konstantinápolyba menekülnek. (→ 1032)

A Szentföldre zarándokló Vilmos angou­lê­me-i gróf átutazik Magyarországon. A grófot I. (Szent) István magyar király ­fogadja és gazdagon megajándékozza.

I. (Szent) István megakadályozza a Konstantinápolyba tartó – és II. Konrád német-­római császár titkos diplomáciai ­külde­tését teljesítő – Werner strassburgi püspök átutazását Magyarországon, ami egyik jele a magyar–német viszony II. (Szent) Henrik császár halála (1024) óta tartó gyors romlásának.

A konstantinápolyi zsinat résztvevői között említik „Turkia” (azaz ­Magyar­ország) metropolitáját, Ioannést. (Az adat annak bizonysága, hogy a bizánci egyház nem mondott le korábbi – a 10. század közepéhez köthető – ­magyar­országi térhódítása felújításának lehetőségéről.)

I. (Szent) István király Csanád vezette serege legyőzi az utolsó önálló magyar törzsfőt, Ajtonyt, s ezzel befejeződik a Kárpát-medence politikai egyesítése. (Más vélemények szerint Ajtony leverésére ­korábban – a felmerült datálási kísérletek: 1003, 1004, 1008, 1014 – került sor.) Ajtony a harcokban elesik, az uralma alatt állt területből I. (Szent) István megyét szervez, melynek névadója és első ­ispánja hadvezére, Csanád.