I. Břetislav cseh herceg Péter király segítségével visszaveri III. Henrik német király támadását. (A cseh uralkodó 1041 őszén meghódol III. Henriknek.)

Péter támogatja a függetlenségre törekvő bolgárok – Petar Deljan ­vezette – Bizánc elleni felkelését. (A felkelés 1041-ben elbukik.)

A magyar főpapok és előkelők a zsarnoknak bélyegzett Péter királyt letaszítják trónjáról. Péter sógorához, Adalbert osztrák őrgrófhoz menekül. A magyarok (Aba) Sámuelt – I. (Szent) István sógorát (más vélemény szerint: nővérének a fiát) – választják meg királynak. (Uralkodik 1044-ig.)

Regensburgban Péter király III. Henrik német király segítségét kéri trónja visszaszerzéséhez.

(Aba) Sámuel király III. Henrik strassburgi udvarában megjelenő ­követei felszólítják a német királyt, hogy ne támogassa az elűzött Pétert. III. Henrik kitérő választ ad a követelésre.

Valószínűleg Aba Sámuel nemzetsége számára felépül a feldebrői monostortemplom. Az öt pillérrel tagolt kéthajós altemplom fölé négyzetes alaprajzú, négy-­négy pillérsorral osztott, mind a négy ­oldalán apszissal bővített templomot építenek. (→ 1170-es évek–1180 körül)

(Aba) Sámuel király seregei a Német-római Birodalom Magyarországgal szomszédos határvidékeit dúlják. (→ 1050. július 16.)

III. Henrik német király Magyarország elleni hadjárat megindítása mellett dönt. (Célja a magyar támadás megbosszulása, illetve Péter hatalmának helyreállítása.)

III. Henrik német király ­had­seregével betör az országba. Elfoglalja a Dunától északra fekvő országrészt a Garam folyóig, feldúlja Pozsonyt. (A ­meg­hódított terület élére a magyarok ­ellen­állása miatt nem Pétert, hanem a kíséretében lévő Béla herceget – Vazul száműzött fiát – helyezi.)

Ismeretlen szerző összeállítja a ­Nyugat-­Európából Jeruzsálembe vezető szárazföldi útvonal leírását. A magyarországi szakasz: „A Fisgagának [Fischa] nevezett víz közepén kezdődik Magyarország. Innen több mint egy mérföldre van a Heimenburchnak [Hainburg] nevezett város. Innen két (nap az út) a Rauának [Győr] nevezett várig. Ettől a vártól három nap a Wzzenburchnak [Fehérvár] nevezett várig, és másik három nap a Hanenburchnak [azonosítatlan helynév] nevezett várig. Négy nap alatt pedig a Duldumastnak [azonosítatlan helynév] nevezett várig (lehet jutni). Innen egy erdőn és igencsak sok tavon keresztül, majd áthajózva egy folyón egy faluig, ahol igen nagy kenyérbőség van, majd innen egy nem messzire elhelyezkedő, Dordomest [azonosítatlan helynév] nevű várig másik négy nap alatt. Innen egy pusztaságon és szárazságos földön át, ahol nem lehet vizet találni, három nap alatt a Suouuának [Száva] nevezett nagy folyóig (jutunk el), amelynek a folyón túli partján helyezkedik el a Belgradának [Belgrád] nevezett jó és gazdag város, Bulgária kezdete.” (Kőrizs Imre fordítása.)