Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

(Aba) Sámuel király követei – a foglyok szabadon bocsátását és hadisarc fizetését ígérő – békeajánlatot tesznek III. Henrik német királynak.

III. Henrik német király ­eluta­sítja (Aba) Sámuel király békejavaslatát.

III. Henrik német király ­ismé­telten Magyarországra támad. Serege a Rábca folyóig hatol, majd a harc folytatása helyett elfogadja (Aba) Sámuel király újabb békeajánlatát. A magyar király a májusban tett ígéretei fenntartása mellett arra is kötelezettséget vállal, hogy átadja a császárnak azokat a Lajta és Fischa ­folyók közötti, valamint Morva folyó ­melletti területeket, amelyeket 1030-ban I. (Szent) István csatolt Magyarországhoz. (Ezt követően állandósul ­Magyar­ország nyugati határa a Lajta, illetve a Morva folyók vonalánál.)

(Aba) Sámuel király a nagyböjtben Csanádon tartózkodik, ahol kivégeztet 50 lázadó főurat. Gellért püspök ezért megtagadja tőle a húsvétra tervezett ünnepi koronázást. A királlyal szemben álló előkelők III. Henrik német királyhoz menekülnek, támogatását kérve (Aba) Sámuel elűzéséhez.

III. Henrik német király újabb hadjáratot indít Magyarország ellen.

A Ménfő közelében vívott csatában (Aba) Sámuel király serege vereséget szenved. (Aba) Sámuelt menekülés közben megölik. (Más forrás szerint fogságba esik és kivégzik.) Az általa alapított (aba)sári monostorban temetik el.

Péter ismét elfoglalja a trónt: Fehérvárott III. Henrik német király ­jelenlétében megkoronázzák. (Uralkodik – másodszor – 1046-ig.)

III. Henrik német király Péter ­magyar király vendégeként Fehérvárott üli meg a pünkösdöt. Hűbérül adja Péternek Magyarországot, I. (Szent) István ­koronáját és lándzsáját pedig Rómába küldi.

Gizella királyné, I. (Szent) István özvegye elhagyja az országot. Passauban a niedernburgi kolostor apátnője lesz. (Meghal 1060 körül.)

(Szent) Gellért csanádi püspök megírja Deliberatio supra hymnum trium puerorum (’Értekezés a három ifjú énekéről’) című munkáját. (Ez az első Magyarországon készült teológiai értekezés, mely említést tesz Gellért más – mára elveszett – írásairól is.) A teljes egészében fennmaradt munka Dániel próféta könyvének 8 verséhez (Dán 3,57– 65), a szerzetesi zsolozsma reggeli imaórájában (laudes) ­szere­pelő ószövetségi énekhez írt szentírás-­magyarázat. (→ 1046 első fele)