Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
A Péter király uralmával elégedetlen magyar előkelők kapcsolatba lépnek Vazul Oroszországban élő fiaival, Levente és András hercegekkel. A szervezkedés napvilágra kerülése után Péter király kivégezteti annak vezetőit. (Szent) Gellért csanádi püspök vezetésével a főpapok és az előkelők egy másik csoportja is Péter király letételére szövetkezik. Vata vezetésével a Tiszántúlon lázadás tör ki Péter király uralma ellen. A felkelők Péter idegen – német és itáliai – hívei mellett az adószedőket és a papokat – azaz az állami hatalom és a kereszténység képviselőit – is gyilkolják. (Az ún. Vata-féle pogánylázadás.) Péter király III. Henrik német király segítségét kéri. Az orosz segédcsapatokkal az országba érkező András és Levente hercegek Újvárnál megegyeznek a Vata vezette lázadókkal: azok segítik őket Péter ellenében, a hercegek pedig támogatják őket a pogányság visszaállításában, majd az ország belseje felé indulnak. (Szent) Gellért csanádi püspök Fehérvárról a hercegek fogadására indul. (Szent) Gellért csanádi püspököt és társait a pesti révnél Vata lázadó pogányai megölik. A püspököt a pogányok a Kelen-hegyre (mai Gellért-hegy) vitték, kocsiba ültetve letaszították, átdöfték és meg is kövezték. (→ 1053 folyamán) Szent Gellért nagyobbik legendája a püspök életének utolsó napját leírva kocsi használatáról tudósít: „Szent Gellért […], minthogy alacsony termetű volt, és mert Isten szolgálatában minden erejét teljesen kimerítette, kocsin vitette magát.” A magyarok a honfoglalás idején is már bizonyosan használtak állatokkal vontatott kerekes járműveket, s ezért feltehetően voltak erre szakosodott mestereik is. Erre utalnak az összehasonlító nyelvtörténeti vizsgálatok adatai: a magyar szekér alkatrész elnevezések legrégibb rétege (pl. küllő, tengely, szárny, kerék, oldal, talp, agy szavaink) a honfoglalás előtti időkben gyökerezik. Fehérvárott trónra lép I. András. (Uralkodik 1060-ig.) Péter királyt a felkelők Zámolynál foglyul ejtik és megvakítják. (Péter király halálának ideje nem tisztázott: egyes források szerint nem sokkal megvakíttatása után, más forrás szerint 1059 körül halt meg. Az általa befejezett pécsi székesegyházban temetik el. Péterrel kihal Géza nagyfejedelem leszármazottainak sora. Ezután Géza testvérének, Mihálynak a leszármazottai uralkodnak.) Latin (vallon) telepesek (hospesek) érkeznek Magyarországra. (Hospesnek ebben az időben a szabad állapotú külföldieket nevezték, pontosabb társadalmi helyzetüktől – paraszt, kézműves, egyházi ember, lovag – függetlenül.) I. András parancsot ad I. (Szent) István uralkodói jelvényeinek felkutatására, s István példáját követve veret pénzt, a pénzlábat azonban tudatosan rontja. |