I. András király helyreállítja a rendet az országban, s eltiltja alattvalóit a pogány szokások követésétől. (Az ellenszegülők vezetőit kivégezteti.)

Meghal Levente herceg, I. András király fivére. (A pogánynak megmaradt herceget dédapja, Taksony fejedelem mellé temetik.)

A felégetett ­verduni egyház 24 kanonokja ­Magyar­országra jön: minden bizonnyal közéjük tartozik Leodvin, Bihar első ismert püspöke. (→ 1050 körül)

I. András király tárgyalásokat kezdeményez a német udvarral a két ország viszonyának javítása érdekében, melyek azonban ­eredmény­telenül záródnak.

I. András öccse, Béla herceg bátyja hívására családjával együtt hazatér Lengyelországból. András örökösévé nyilvánítja, és átadja neki kormányzásra az ország ­har­madát. (A hercegi országrész központjai Nyitra és Bihar.) A 14. századi krónikakompozíció ismeretlen szerzője szerint „az ország ezen első felosztása viszály és ­háborúk okozója lett Magyarország hercegei és királyai között”. (Kristó Gyula ­for­dítása.)

Német–magyar összecsapásokra kerül sor a határvidéken.

III. Henrik német-római császár elhatározza, hogy a magyar betörések megakadályozására ismét felépítteti ­Hainburg 1042-ben lerombolt várát.

A magyarok megpróbálják megakadályozni Hainburg megerősítését, az akció azonban sikertelen marad.

Lotaringiában György kalocsai érsek I. András megbízásából IX. Leó pápával tárgyal a magyar–német konfliktusról, s kéri a pápa közbenjárását a viszály ­meg­oldása érdekében.

Az Oroszország és Regensburg között kereskedő zsidók központja Esztergom, ahol zsinagógát is építenek.