Először szerepel forrásainkban a bihari püspökség.

Felépül a tarnaszentmáriai templom. A ­feltehetően az uralkodócsalád valamelyik tagja által alapított egyház épülete centrális elrendezésű, keleten félköríves ­apszissal, altemplommal.

A veszprémi székesegyház legrégebbi fennmaradt épületszobrászati díszítései erre az időre datálható jelentősebb építkezést sejtetnek. A templom háromhajós volt, de a szentélyfej előtt öthajóssá bővült. Az emelt, altemplomos főszentély és a ­mellékszentélyek félkörös záródásúak voltak. Az altemplom a későbbi tihanyi altemplomhoz (→ 1055) hasonlóan háromhajós lehetett.

IX. Leó pápa megbízásából Magyarországra érkezik Hugo clunyi apát, hogy I. András királlyal a magyar–német konfliktus békés rendezéséről tárgyaljon.

III. Henrik német-római császár elutasítja I. András békeajánlatát.

III. Henrik német-római császár seregével a Rába mentén betör Magyarországra, hajóhada pedig Gebhardt regensburgi püspök vezetésével lefelé tart a Dunán. A hadjárat célja a Magyar Királyság elfoglalása.

A magyarok elpusztítják a német had felvonulási területét, majd visszavonulnak. (A magyar seregben besenyők is harcolnak.) III. Henrik seregét képtelen élelmezni, így kénytelen visszavonulni. A hátráló németeket a Vértes hegységben a magyarok megtámadják és szétverik. (A dunai hajóhadat a Miklós püspök által a császár nevében hamisított levéllel visszafordulásra késztetik.)

A hatalmas veszteséget szenvedett, menekülő császári sereg Hainburgba érkezik.

III. Henrik német-római császár ­elutasítja I. András újabb békeajánlatát.

III. Henrik német-római császár újabb hadjáratot indít Magyarország ­ellen: serege és hajóhada Pozsony várát ostromolja. A német hajók egy részét Zotmund búvár elsüllyeszti a Dunán.