Sarchas bíró összeírja a királyi birtokok ­népeit. (Az összeírást az I. [Szent] László neve alatt fennmaradt ún. III. törvénykönyv említi. → 1077 körül)

Radó nádor adományt tesz a pécsi püspökségnek. (Adománylevele 13. századi bővített – hamisított – változatban maradt fenn.)

A Skandinávián és Kijeven keresztül Magyarországra érkezett Edvárd angolszász herceg visszatér Angliába.

I. András trónörökössé nyilvánítja és megkoronáztatja elsőszülött fiát, a gyermek Salamont (született 1053-ban). A ­lépést a király öccse, Béla herceg jogai ­sérelmének tekinti: viszály tör ki I. András király és Béla herceg között.

IV. Henrik német király és I. András békét kötnek Morvamezőn, melynek megerősítéseként IV. Henrik testvérét, Juditot eljegyzik Salamonnal.

I. András hadat vezet a Bizánci Birodalomba egy besenyő betörés megbosszulására, Szófiában azonban békét köt I. Izsák bizánci császárral.

Béla herceg állandó értékű pénzt veret ­országrészében.

II. Miklós pápa Guiscard (Ravasz) Róbert normann lovagnak pápai hűbérként adja Szicíliát, Apuliát és ­Calabriát, jóllehet e területek ekkor még bizánci uralom alatt állnak. (A normannok 1017 körül érkeztek a mai Észak-­Franciaországban fekvő Normandiából Dél-Itáliába VIII. Benedek pápa hívására, ám hamarosan önállósították magukat. Az arabok, a bizánciak és a németek mellett a pápaság ellen is harcolva önálló uralmi területet építenek ki az 1040-es évekre. Róbert unokája, II. Roger – pápai beleegyezéssel – Szicília királyává koronáztatta magát (1130), majd II. Ince pápától hűbérként vette át királyságát (1139).

 A Tisza melletti Várkonyban I. András a királyi hatalmat jelképező korona és a hercegséget szimbolizáló kard közötti választásra kényszeríti öccsét, Béla ­her­ceget, miután előzőleg parancsot adott híveinek, hogy öljék meg a herceget, ha a korona után nyúlna. (Az ún. várkonyi ­jelenet.) Béla herceg egyik híve tanácsára a kardot választja, majd családjával Lengyelországba menekül.

Béla herceg lengyel sereggel visszatér az országba; I. András német ­segít­séget kér.