Béla herceg serege a Tisza vidékén ­vívott csatában győzelmet arat I. András magyar–német hadai felett. A menekülő I. András a mosoni kapunál sebesülten fogságba esik: a zirci udvarházban rövidesen meghal. (Az általa alapított tihanyi monostorban temetik el.) Özvegye és fia, Salamon IV. Henrik német királyhoz ­menekül.

 Fehérvárott királlyá koronázzák I. Bélát. (Uralkodik 1063-ig.)

I. Béla király Fehérvárra népgyűlést hív egybe. A megjelentek Vata fia János vezetésével a pogányság visszaállítását követelik. A király fegyverrel kergeti szét a lázongókat. (Az ún. második ­pogány­lázadás.)

A fehérvári bazilika papsága a lázadóktól való félelmében elrejti I. (Szent) István holttestét. Feltételezések szerint ekkor szerzi meg egyikük a király karereklyéjét, s rejti el családja Bihar ­megyei monostorában. (→ 1083 után)

I. Béla az addig vasárnap tartott vásárnapot szombatra helyezi. (Más álláspont szerint ez I. Géza király ­intéz­kedéséhez köthető 1075–1077 között.)

Győr nembéli Ottó somogyi ispán Zselicszentjakabon bencés monostort alapít. (→ 1066. az év folyamán) Az erről szóló oklevél a világi nagybirtok szolgálónépeiről tájékoztat. Az oklevél őrizte meg a legkorábbi kétségbevonhatatlan vízimalom-említést Magyarország területéről. (A paraszti kézimalmok mellett már a 11. században elterjedtek és a gabonaőrlésben alapvető szerepre tettek szert a vízimalmok.)

I. Béla monostort alapít Szekszárdon.

Békeajánlatának elutasítását követően I. Béla feldúlja a Német-római Birodalom Magyarországgal szomszédos határvidékeit.

IV. Henrik német király gyámjai Mainzban elhatározzák, hogy Salamont – I. András tízéves fiát – Magyarország trónjára segítik, I. Béla újabb békeajánlatát pedig elutasítják.

IV. Henrik német király csapatai betörnek Magyarországra és ­elfoglalják Moson várát.