I. Béla király, akire a dömösi királyi udvarházban rászakadt a trón, sebesülten a német csapatok ellen vonul, ám útközben meghal. (Az általa alapított szekszárdi bencés monostorban temetik el.)

I. Béla fiai – Géza, László és Lampert (Lambert) hercegek – Lengyelországba menekülnek. Salamont IV. Henrik német király jelenlétében ­Fehérvárott királlyá koronázzák. (Uralkodik 1074-ig.)

Anasztázia királyné, I. András özvegye II. Ottó bajor hercegnek ajándékoz egy díszfegyvert, melyet forrásunk „Attila kardjá”-nak nevez. (A fegyver minden bizonnyal azonos a ma Bécsben őrzött, tévesen „Nagy Károly kardja”-ként emlegetett, valójában 10. századi magyar mester által készített szablyával.)

 IV. Henrik német király seregével együtt visszatér Németországba.

I. Béla fiai lengyel segélyhad élén betörnek Magyarországra. Salamon király Moson várába menekül előlük.

Salamon király és I. Béla ­leg­idősebb fia, Géza herceg a főpapok közvetítésével Győrött kibékül: a király ­át­engedi a hercegeknek apjuk egykori hercegi területeit, a dukátust.

Salamon király és Géza herceg Pécsett együtt üli meg a húsvétot. Az ­ünnepségek fényét emelő ún. ünnepi ­koronázás alkalmával Géza herceg teszi Salamon fejére a koronát, elismerve őt ­királyának. Feltehetően Mór pécsi püspök ekkor ajándékozza Zoerard-András remete vezeklőövét Géza hercegnek. Az ünnepségek idején leég a pécsi ­székes­egyház. (→ 1100 körül)

Vilmos normandiai herceg a ­délkelet-angliai Hastings mellett legyőzi Harald angolszász királyt, aki maga is ­elesik a csatában. Ezt követően elfoglalja Angliát, melynek királyává koronáztatja magát (uralkodik 1087-ig). I. (Hódító) Vilmos uralkodása alatt felszámolja a ­sajátos angolszász intézményrendszert, melyet a normandiai hűbériség vált fel. (→ 1083 után)

Salamon király és Géza herceg jelenlétében felszentelik a Győr ­nembéli Ottó ispán által alapított zselicszentjakabi bencés monostort. (Temploma minden bizonnyal centrális, bizáncias elrendezésű volt: egy kereszt alakban kiemelkedő, kupolás középső részhez a ­kilencosztatú tér sarkaiban alárendelt, karzatos térrészek, nyugaton előcsarnok, keleten pedig szentély kapcsolódtak.)

Ismeretlen magyar szerző összefoglalja a magyarság eddigi történelmét. (Az első gesztaszerkesztés, az ún. ősgeszta vagy ­őskrónika, amelynek létére és tartalmára csak későbbi krónikaszerkesztményekből lehet következtetni. Más felfogás szerint korábban, 1060 előtt keletkezett.)