A horvát Zvonimir bán (a középkori Horvátország északnyugati hegyvidékeinek kormányzója → 1075. október) magyar segítséggel harcol Domenico Contarini velencei dózse ellen. (Zvonimir felesége I. Béla magyar király leánya, Ilona.)

Salamon király és Géza herceg kiverik az országból a betörő és Trencsénig pusztító cseheket.

Aba nembéli Péter ispán monostort alapít Százdon. (Az alapítólevél IV. Béla 1267. évi átírásában maradt fenn.) Az oklevél őrizte meg a legkorábbi bizonyítékot ­szolgálónépi szőlőgazdaságokról.

Moldvai úzok és besenyők („kunok”) Osul vezetésével betörnek Erdélybe, majd a Meszesi-kapun át az Alföldre kijutva ­Biharig pusztítanak. A Szamos folyó mentén zsákmánnyal rakottan visszavonuló nomádokat Salamon király, Géza és László hercegek a kerlési (vagy cserhalmi) ütközetben legyőzik. (A csatához kapcsolódik László herceg – a későbbi I. [Szent] László király – és a magyar leányt elrabló „kun vitéz” párviadalának ­epi­zódja, melyet utóbb számos templomi ­falfreskón ábrázoltak Kárpát-medence-­szerte.)

A Mainzban élő Jehuda ben Méir ha-Kohén rabbi egyik döntése olyan zsidó kereskedők ügyével foglalkozik, akik – a feltehetően Magyarországon vásárolt – ezüstből a magyar királyné közbenjárásával verettek pénzt a „pénzverés elöljárójá”-val (feltehetően Esztergomban, ahol a magyar királyok pénzeit verték), ám a haszon elosztása miatt vita támadt köztük.

A besenyők egy serege ­Nándor­fehérvár bizánci őrségének tudtával betör Magyarországra és feldúlja a Szerémséget.

IV. Romanosz bizánci császár az örményországi Manzikertnél vereséget szenved a szeldzsüköktől.

Válaszul a besenyő betörésre Salamon király és a hercegek (Géza, László) elfoglalják Nándorfehérvár és Szerém várát. Géza herceg Salamon királyt háttérbe szorító lépései (a király tudta nélkül tárgyal és köt fegyverszünetet a bizánci követekkel), valamint a szerzett zsákmány felosztása miatt viszály tör ki Salamon ­király és a herceg között.

A bizánciak visszafoglalják Nándorfehérvárt. Salamon király és Géza herceg ­hadaikkal betörnek a Bizánci Birodalom területére és Nišig hatolnak, ahonnan ­elhozzák Szent Prokop ereklyéit, melyeket a szávaszentdemeteri bazilita monostornak adományoznak. (→ 1164. március után)

Pápává választják Hildebrand bíborost, aki a VII. Gergely nevet veszi fel. (Hildebrand az 1040-es évek óta egyike az egyház megújítását szorgalmazó mozgalom legharcosabb képviselőinek. Pápaként is képviselt nézetei szerint az egyháznak mentesnek kell lennie minden világi befolyástól, maga a pápa pedig nemcsak az egyetemes egyház feje, hanem főhatalom illeti meg a világi uralkodók, így a ­német-római császár felett is.) (→ 1075 ősze)