Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
Salamon király IV. Henrik német királytól kér segítséget trónja visszaszerzéséhez. I. Géza király engedélyezi a besenyők egy csoportjának, hogy beköltözzön az országba. (A besenyőket a Hanság vidékén telepítik le, hogy sakkban tartsák Salamon királyt.) Salamon Wormsban a trónja visszaszerzéséhez ígért támogatás fejében IV. Henrik német király hűbéresévé lesz. IV. Henrik német király Salamon király hatalmának helyreállítása érdekében hadjáratot vezet Magyarországra. Serege Vácig nyomul, majd eredmény nélkül hazatér. VII. Gergely pápa a tőle támogatást kérő Salamon királyhoz intézett levelében elítéli annak német hűbéressé válását, amellyel megsértette Szent Péter apostol, azaz a pápaság Magyarország feletti vélelmezett jogait. A pápa a következőt írja levelében: „Amint ugyanis hazád véneitől tudhatod, Magyarországot, a Szent Római Egyház tulajdonát István király Szent Péternek hajdan minden joggal és hatalommal együtt felkínálta és alázatosan felajánlotta. Ezenkívül a kegyes emlékezetű Henrik császár azt az országot Szent Péter tiszteletére megostromolta, miután legyőzte a királyt [Aba Sámuelt], és győzelmet aratott, a lándzsát és a koronát Szent Péter testéhez küldte át, és diadalának dicsőségére az ország jelvényeit arra a helyre irányította, amelyről tudta, hogy annak méltósága onnan ered. Mindezek dacára […] Szent Péter jogát és tiszteletét amennyire csak tudtad megkurtítottad és elidegenítetted, és az ő országát a német királytól, amint hallottuk, hűbérbe elfogadtad. Ha ez igaz, […] nem fogsz sokáig uralkodni.” (Kőrizs Imre fordítása.) I. Géza király VII. Mihály bizánci császártól abroncskoronát kap. (A mai Szent Korona alsó része, az ún. corona Graeca. → 1083. augusztus 20.) I. Géza átengedi az 1071-ben elfoglalt Nándorfehérvárt és Szerém várát a Bizánci Birodalomnak. Salamon király kétévenként vert pénzein először jelenik meg a király ábrázolása. VII. Gergely pápa I. Gézához intézett levelében, bár nem „király”-nak, hanem „herceg”-nek nevezi, elismeri Gézát Magyarország uralkodójának. I. Gézát a Bizáncból kapott koronával királlyá koronázzák. |