Béketárgyalások kezdődnek I. Géza és Salamon király között.

IV. Henrik német király az itáliai Canossában vezeklőként, mezítláb járul VII. Gergely pápa elé, akitől ­fel­oldozást nyer a pápa által korábban kimondott kiközösítés alól. (→ 1083. június 25.)

Rudolf sváb herceget IV. Henrik német király ellenfelei királlyá választják. (→ 1078. május 27.)

Meghal I. Géza király. (Az általa befejezett váci székesegyházban temetik el.)

Trónra lép I. (Szent) László király. (Uralkodik 1095-ig.)

VII. Gergely pápa Nehemiás ­esztergomi érsekhez intézett levelében „­választott király”-ként említi I. (Szent) Lászlót, azaz elismeri Magyarország tényleges uralkodójának.

I. (Szent) László megkoronáztatja magát.

Kiadják I. (Szent) László ún. III. törvénykönyvét. A törvény ma ismert szövege – általános vélemény szerint – legalább két, különböző időben meghozott ­törvény­csoportot olvaszt egybe (1–15. és 16–29.), abban azonban eltérnek a vélemények, hogy ezek mindegyike I. (Szent) László nevéhez kapcsolható-e. (→ 1083 után) Egy álláspont szerint az 1–15. cikkelyek 1077 előtt, Salamon uralkodása (1063–­1074) idején, míg a 16–29. cikkelyek 1077 után keletkeztek. Más vélemény szerint mindkét törvénycsoport I. (Szent) László uralkodásához köthető: az első tizenöt cikkely közvetlenül trónralépését ­köve­tően, míg a többi valamikor 1083 után született meg. A törvénycikkek az előző évtizedek politikai zűrzavaraiban megbomlott jogrend helyreállítása érdekében főként a tolvajlás különféle eseteinek büntetésével (1., 4–12., 17–19.) és az ­uraiktól elszökött és kóborló szolgák és más javak helyzetének rendezésével (2., 13–14., 20–21., 29.) foglalkoznak, emellett szabályozzák a nádor és a megyei ­bírák bíráskodását (3., 16., 22–27.), büntetik a királyi döntéseknek nem ­enge­delmeskedőket (15.), és rendelkeznek a királyi futárokról (29.).

A Pannonhalmán gyűlést tartó előkelők kiadják I. (Szent) László király ún. II. törvényét, mely azonban – az ún. III. törvényhez hasonlóan – legalább két különböző törvényhozás rendelkezéseit tartalmazza (1–10., 11–18.). E törvénycikkek többsége továbbra is a tolvajlással kapcsolatos ügyekben hoz rendelkezéseket (1–6., 9–10., 12–14.), a dekrétum intézkedik ugyanakkor más bűnügyeket érintő kérdésekben (8., 11.) is, valamint szabályozza a kereskedelmi forgalmat, részint szintén a tolvajlások megelőzése érdekében (7.), részint pedig korlátozva a lovaknak és az ökröknek az országból való kivitelét (15–18.).

I. (Szent) László a bihari ­püspökség székhelyét Biharból Váradra helyezi át. (→ 1038 előtt, 1047. az év ­folyamán, 1050 körül)