Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
Béketárgyalások kezdődnek I. Géza és Salamon király között. IV. Henrik német király az itáliai Canossában vezeklőként, mezítláb járul VII. Gergely pápa elé, akitől feloldozást nyer a pápa által korábban kimondott kiközösítés alól. (→ 1083. június 25.) Rudolf sváb herceget IV. Henrik német király ellenfelei királlyá választják. (→ 1078. május 27.) Meghal I. Géza király. (Az általa befejezett váci székesegyházban temetik el.) Trónra lép I. (Szent) László király. (Uralkodik 1095-ig.) VII. Gergely pápa Nehemiás esztergomi érsekhez intézett levelében „választott király”-ként említi I. (Szent) Lászlót, azaz elismeri Magyarország tényleges uralkodójának. I. (Szent) László megkoronáztatja magát. Kiadják I. (Szent) László ún. III. törvénykönyvét. A törvény ma ismert szövege – általános vélemény szerint – legalább két, különböző időben meghozott törvénycsoportot olvaszt egybe (1–15. és 16–29.), abban azonban eltérnek a vélemények, hogy ezek mindegyike I. (Szent) László nevéhez kapcsolható-e. (→ 1083 után) Egy álláspont szerint az 1–15. cikkelyek 1077 előtt, Salamon uralkodása (1063–1074) idején, míg a 16–29. cikkelyek 1077 után keletkeztek. Más vélemény szerint mindkét törvénycsoport I. (Szent) László uralkodásához köthető: az első tizenöt cikkely közvetlenül trónralépését követően, míg a többi valamikor 1083 után született meg. A törvénycikkek az előző évtizedek politikai zűrzavaraiban megbomlott jogrend helyreállítása érdekében főként a tolvajlás különféle eseteinek büntetésével (1., 4–12., 17–19.) és az uraiktól elszökött és kóborló szolgák és más javak helyzetének rendezésével (2., 13–14., 20–21., 29.) foglalkoznak, emellett szabályozzák a nádor és a megyei bírák bíráskodását (3., 16., 22–27.), büntetik a királyi döntéseknek nem engedelmeskedőket (15.), és rendelkeznek a királyi futárokról (29.). A Pannonhalmán gyűlést tartó előkelők kiadják I. (Szent) László király ún. II. törvényét, mely azonban – az ún. III. törvényhez hasonlóan – legalább két különböző törvényhozás rendelkezéseit tartalmazza (1–10., 11–18.). E törvénycikkek többsége továbbra is a tolvajlással kapcsolatos ügyekben hoz rendelkezéseket (1–6., 9–10., 12–14.), a dekrétum intézkedik ugyanakkor más bűnügyeket érintő kérdésekben (8., 11.) is, valamint szabályozza a kereskedelmi forgalmat, részint szintén a tolvajlások megelőzése érdekében (7.), részint pedig korlátozva a lovaknak és az ökröknek az országból való kivitelét (15–18.). I. (Szent) László a bihari püspökség székhelyét Biharból Váradra helyezi át. (→ 1038 előtt, 1047. az év folyamán, 1050 körül) |